Monique víziói

Monique, hazánk kevés női dj-inek egyike, immár öt éve. Alább beszél a kezdetekről, élete párjáról, a Noise.hu-ról, különböző zenei világokról, hanghordozókról, zenekészítési szándékairól és a Visions partysorozatról is.

Vannak zenekészítési terveid?
- Igen. Mindenféleképp szeretnék saját zenéket írni, hiszen manapság ez már elengedhetetlen egy dj-nél is. Már bele is vetettem magam, de nem akarnám, és ezt egyébként sem lehet elkapkodni. Egyelőre ismerkedem az alapokkal, s ha már úgy érzem, hogy valami olyat csináltam, ami megfelel az elvárásaimnak, akkor valószínű meg fogjuk tenni a következő lépéseket is. Magammal szemben azonban nagyon magasak az elvárásaim és csak olyat szeretek kiadni a kezeim közül, amivel kapcsolatban úgy érzem, hogy ez már valami olyasmi, amit elképzeltem. Most tehát dolgozom rajta, és majd az idő eldönti, mikor hallhatjátok Ti is.

Milyennek képzeled el a saját zenéidet?
- Zenei stílusukban hű maradnék a szettjeimben is produkáltak világához. Feltétlenül szeretnék írni olyanokat, amelyek esetlegesen bulikon is minden további nélkül lejátszhatók, de ugyanakkor az elborultabb énemet kifejezve a "bevállalós" dj-knek és partyzóknak is szeretnék szolgálni néhány darabbal. Mindkettő közel áll hozzám, ezen a téren nem vagyok hajlandó semmilyen kompromisszumot kötni.

A Visions partysorozat rezidense vagy. Bemutatnád egy a szériát?
- A Visions tulajdonképpen egy hirtelen felindulásból elkövetett nyári kertipartiból indult el, amit párommal és egy jó barátunkkal együtt kezdtünk el szervezni. Célunk igazából - vicces módon - nem volt vele, azért sem, mert a mai szcénát látva nem sok esélyük van a fiatal partyszervezőknek, egyrészt a túlkínálat, másrészt a költségvetési nehézségek miatt, és még sorolhatnánk a további buktatókat is. Egyszerűen a barátainknak szerettünk volna szerezni egy-egy jól sikerült éjszakát. A kezdeti helyszínváltoztatások után, úgy néz ki, minden második hónapban a Pachában találkozhattok velünk. Koncepciónk valami olyasmiben fogalmazódik meg, hogy egy éjszaka folyamán különböző stílusokból építjük fel a bulit, így mindenki hallhat valami olyat, ami a legközelebb áll a szívéhez. Nem szabunk határokat, a dj-k előtt szabadon áll az út. Különböző stílusokat ötvözünk e logika mentén és a visszajelzésekből ítélve ez bejön az embereknek. Célunk nem a nyereségszerzés, hanem egyszerűen csak a szórakozás és szórakoztatás. Ez idáig állandó dj-kel tartottuk a bulikat, azonban elképzelhető, hogy a továbbiakban némi változtatással vendégfellépőket is hívunk. Természetesen magyarokat, hiszen nem szeretnénk és nem is hiszem, hogy felvehetnénk a versenyt a több külföldi vendéget meghívó szervezőcsapatokkal.

Kik lépnek fel a Visions bulikon? Bemutatnád egy kicsit őket is?
- A Visions kezdeti felállásában Kev, Val Mangan és jómagam szerepeltünk a lineupon. Kev - jelenleg úgy néz ki - visszavonul a színfalak mögé, és a háttérből menedzsel. Helyette koncepciónkba illő vendégfellépőket fogunk majd hívni minden alkalommal. A lineup tehát terveink szerint nem lesz állandó; abban a tekintetben sem, hogy a rezidensek is általában más és más időpontokban játszanak az egyes bulikon. Val Mangan zenei stílusából kifolyólag általában a hajnali órákban lép a lemezjátszók elé. A fiatal DJ a sötétebb house-os vonal híve. Én pedig rendszerint vagy a warm up, vagy a főidős szerepet kapom.

Zenén kívül mivel foglalkozol? Hogyan kapcsolódnak az egyéb aktivitásaid a zenéléshez?
- A zene napjaim szinte minden percét kitölti. Időm legnagyobb részét emellett a főiskola veszi el, egyébként pedig semmi olyan szokatlant és különlegeset nem csinálok, amit más ne tenne meg minden nap. A barátok kiválasztása néha nagy nehézségekbe ütközik, mert sajnos nem sok mindenki tudja elviselni zenei elhivatottságomat. A maradék szabadidőmben zenék után kutatok vagy a lemezboltokban vagy az interneten és van olyan, hogy az az érzésem, ez már nem teljesen normális! Nemcsak én vagyok ilyen megszállott, hanem a környezetem is, akikkel egyfolytában ezzel foglalkozunk, és ami lehet, hogy egy külső megfigyelő számára marhára unalmasan, de hát ezt teszi a szakma.

Szakma - mennyiben nevezhető szakmának ez az egész kissé kaotikus itthoni "szcéna" vagy inkább "szcénák"?
- Azt hiszem, az itthoni állapotra nagyon nehéz megtalálni a legmegfelelőbb szót, azért is, mert mindenki számára mást jelent. Van, akinek szakma, van, akinek hobbi, van, akinek kikapcsolódás... Számomra annyiban szakma, hogy egy teljes embert igényel. Aki benne van, az érzi, nem elég a fellépés előtt húsz perccel összedobálni a lemezeket. A hét minden napjára akad valami tennivaló, amit egy lelkiismeretes dj-nek meg is kell tennie ahhoz, hogy hétvégén minőségi munkát végezzen. Számomra ennyiben szakma. Más szakmáknál is előnyös viszont, ha olyat választunk, amelyet szívesen is csinálunk. Ebből a szempontból hobbi. Ez végső soron mindenki saját megítélése aszerint, mennyire veszi komolyan, mennyire űzi hivatásszerűen, és hogy mennyi hangsúlyt fektet anyagilag és szellemileg. Ha az itthoni helyzetet kellene megítélnem, e szempont szerint azt mondanám, hogy vannak olyanok, akik szakmaszerűen űzik, de lehetnének többen is. Ez természetesen sok külső tényező következménye is. Olyanoké, mint például a foglalkoztatás vagy a megfelelő kereset hiánya.

Freee Magazin