A Freee-nél mindig is kérdés volt, hogy bedobjunk-e kommersz témákat, melyek több olvasót vonzanak. Egy 2007 eleji döntésünk nyomán ismét a szakmaiság felé fordultunk - ti milyen elvek szerint szerkesztitek a weboldalatokat?
Lazók Rómeó: Betartunk bizonyos határokat - például a hazai dance-előadókkal nem kívánunk foglalkozni -, de mivel az elektronikus műfajok közül a house áll legközelebb a kommersz diszkóhoz, ezért nem csak underground-nevek bukkannak fel honlapunkon. De tény, hogy ebben a műfajban sokszor nehéz eldönteni, ki számít kommersznek, és ki pusztán elismertnek. De mi például nem zárkózunk el azoktól a dj-ktől sem, akik korábban funkyt és szimpla diszkózenét játszottak, és ezzel is váltak híressé, de mára stílust váltottak, és dallamos-vokális houselemezeket pakolnak. Gondolok itt, mondjuk a két legnevesebbre, Bárányra és Jovánra. Nekik köszönhetően egyébként a korábbi house-szerető partyközönség és a diszkók közönsége elkezdett összemosódni. Weboldalunkon tovább szélesíti a kört, hogy nem csak kifejezetten house, hanem electro- és trance-zenékkel is foglalkozunk.
Yahel a psytrance-sztár
Sue (Psylife): Mi eredetileg minél szélesebbre szeretnénk nyitni. Ez azt jelenti, hogy mindennel és mindenkivel foglalkozunk, ami vagy aki a pszichedelikus kultúrkörhöz kapcsolódik. Yahel például egy popsztár, zenéje egyáltalán nem pszichedelikus az utóbbi években, de valamikor itt kezdte, ebből a szcénából nőtt ki, és a mai napig sokan szeretik a psy-zene rajongói közül. Rajta kívül is van néhány mostanában "nagy név", aki a kommersz dallamokon, az untalan ismétlésen és profi pr-on kívül nem tesz le semmi újat az asztalra, mégis imádják és psytrance-nek nevezik-hiszik a zenéjét. Yahel, Astrix, GMS, Dali vagy Skazi zeneileg valójában maximum a trance- vagy eurotrance-kategóriába férnek bele, mégis a psytrance-szcéna sztárjai, tehát foglalkoznunk kell velük, de butítani nem akarjuk a népet. Igyekszünk ezért minél több alternatívát kínálni, és semmiféleképpen nem túlértékelni ezen előadók érdemeit.
Hodik Tibor: Az oldal létrejöttekor az alapítók egyértelmű célkitűzése volt, hogy minél sokszínűbb legyen a nálunk látható anyag. Működésünk lassan három éve alatt az általunk látogatott rendezvények köre gyakorlatilag önműködő módon fordult a mainstream felé. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendezvény-fotózásnak ott van létjogosultsága, ahol sokan vannak, látványos a buli, és persze a közönség szereti, ha fényképezik. Emellett nagyjából száz rendezvényen veszünk részt havonta, így nem maradnak ki az underground megmozdulások sem, amelyek ismertségének talán még jót is tesz, ha a magas látogatottságú mainstream-bulikkal egy fórumon jelennek meg. Aminek külön örülünk, hogy egyre több olyan kis bulin látnak minket szívesen - sőt hívnak meg ezekre -, ahol egy-két éve még nehezen lett volna elképzelhető, hogy a partyzók örüljenek a fotósunknak. Az, hogy hanyagolnánk valamit, nem jellemző - jelenleg 3200 fotózott esemény körül járunk, és ebbe a számba szinte minden belefért.
A közönség szereti, ha fényképezik
Tenge: Nálunk rendkívül fontos, hogy élesen meghúzzuk a határt. A trance-t éppen a kommersz járatta le, ezért van, hogy sokan húzzák a szájukat, ha a trance kerül szóba. A mi küldetésünk éppen az, hogy megmutassuk: a trance már nagyon régen nem a csilingelésről, ócska riffekről és milliószor hallott klisékről szól. A trance ma egyáltalán nem mainstream műfaj. Éppen azért dolgozunk, hogy minél többen megismerjék igazi értékeit. Amit pedig még nagyon fontosnak tartunk, hogy a fiatal magyar tehetségeknek is teret biztosítsunk.
Soka: Mi mindig is a magyar hiphopért dolgoztunk. Weboldalunk azért jött létre, hogy az ország minden részén fellelhető zenészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtsunk. Az évek során ez annyiban változott, hogy olyan külföldi előadókkal is elkezdtünk foglakozni, akiknek van valamilyen magyar vonatkozása, például nálunk koncertezik. Mainstream előadók csak nagyon ritkán kapnak teret nálunk. Ők nélkülünk is megkapják azt a figyelmet, amit a "kicsik" nem.