Az elektronikus zenéről a kilencvenes években elképesztő sztereotípiák éltek. A téma majd' két évtized alatt szép lassan beszivárgott a médiába: Slam Jr.-t meghívják az M1 délutáni csevegőműsorába; a Filmmúzeumon a délutáni órákban finom house szól; Zagar-koncertbe botlunk az M1 éjjeli műsorában; Andróval készít interjút az RTL Klub Fókusza.
Lazók Rómeó: Fontos kiemelni, hogy a hazai dj-k és producerek a zeneipar többi szereplőjével ellentétben komoly sikereket értek el nemzetközi fronton is, amire egy idő után a médiának is föl kell figyelnie. Andrót sem véletlenül hívták a Fókuszba, hanem azért, mert a Dj Mag szavazásán bekerült az első százötvenbe.
Lazók Rómeó (Housemusic.hu)
Soka: Amíg nem a tévé akarja megmondani, hogy ki a jó, hanem azzal foglalkozik, aki az adott területen ténylegesen sikereket ért el, addig semmi gond nincs vele. A magyar hiphop és a tévé kapcsolatában az a probléma, hogy az értékek nem - vagy csak nagyon ritkán - jutnak el az emberekhez. És fontos még az is, hogy milyen műsorban jelenik meg. Többször előfordult, hogy megkerestek kereskedelmi tévék délutáni beszélgetős műsoruk szerkesztői, hogy ajánljak nekik valami "hiphopos hülyegyereket". De néha kisülnek jó dolgok is, ilyen volt a nyolcvanas években a breakdance hatalmas sikere a Ki mit tud?-okon, a Ludditák tévés és filmes sikerei vagy Mistanoz beatbox sikere a Benne vagyok a tévében című műsorban. Szerintem ez nem több dölgon múlik, minthogy az adott tévé megmondó embere mit szeret. Például az RTL Klub politikai magazinját, az Országház című műsort egy olyan srác vágta egy időben, aki szereti a stílust, ezért rengeteg instrumentális hiphop szólt aláfestő zeneként. De dj Bootsie egyik zenéje is felhangzott az amerikai Helyszínelők című filmsorozat egyik epizódjában.
Sue (Psylife)
Sue: A goa-psy-kultúra a többi elektronikus zenei szcénához képest is sokkal inkább "bujkált" vagy bujkálni próbált története során. A goapartyk éppen családiasságukkal, titkosságukkal, bennfentességükkel varázsoltak el olyan sok embert annak idején, mára azonban nagyon erősen átalakult ez a szcéna is. Még undergroundnak sem nevezném. Ehhez persze nagyban hozzájárulnak a psy-popsztárok, az ő zenéik ugyanis tökéletesen passzolnak az amúgy kommersz trance-house-rendezvényekre járó diszkóközönség ízléséhez. Egyre gyakoribbak az ezer-ezerötszáz fős partyk itthon is - ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. Hozzáteszem, a legújabb Dj Mag címlapján a goaklasszikusnak számító, mára kommersz trance-ben utazó Infected Mushroom pózol...
Hodik Tibor (Partyphoto.hu)
Hodik Tibor: Ha egy szubkultúra publicitást kap, az alapvetően a hasznára válhat. Hogy miként élnek a lehetőségekkel az egyes irányzatok "frontemberei", és ehhez mit szólnak azok, akik ennek élnek, az más kérdés; gyakran hallani belső viszályokról. Ez teljesen természetes folyamat: ami ma szubkultúra, az holnapra akár fősodorbeli divatirányzat is lehet, és helyét más irányzatok veszik át. Nemzedékek nőnek föl pár év alatt, és viszik magukkal egykori "lázadó" zenéiket a köztudatba. Eközben ezt mások e zenék kisajátításának és prostituálásának tekintik. Sosem volt ez másképp, csak ez most éppen minket érint.