Debrecen irodalmáról talán a legtöbb embernek a nyelvújító Kazinczy Ferenc harca ugrik be, amelyet különböző "pörök" (például az Árkádia) örvén a provinciálisnak tartott "debrecenyiek" ellen folytatott. Pedig Csokonain és Ludas Matyin kívül Konrád György, Térey János és Szabó Magda is Debrecenben született, sőt Nyilas Misi sem máshova járt suliba, mint a híres kollégiumba, amelynek tanárai, pezsgő diákélete régóta kijelölték a város helyét az ország kulturális térképén. A nagy hagyományokra visszatekintő Debreceni Irodalmi Napok vidéki helyszínének dacára fontos irodalmi eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben, ahol különböző irodalmi felfogások és irányzatok találkoznak. A szakmai programokon kívül a nagyközönség is találkozhat kedvenc íróival, költőivel. Borbély Szilárd rajzkiállítást nyit meg, Spiró György felolvas, másnap neves művészek és tudósok, például Czeizel Endre, Sebő Ferenc, Fodor Géza kezdenek rendhagyó irodalomórákba.
![]() |
Debrecen ma élő leghíresebb szülötte az idén kilencvenéves Szabó Magda, akiről ez alkalomból az Aranybika Szállóban lévő könyvesboltot elnevezték |