A terjeszkedőben lévő Habsburg-birodalom talán legnagyobb császára, uralkodása és családja dicsőségének szándékozott emléket állítani akkor, amikor a reneszánsz sugallatára feltámasztotta a diadalkapu és a diadalív klasszikus motívumait. Néhány évvel azután, hogy Michelangelo befejezte a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóit; a német Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Hans Burgkmair, Wolf Traut, Hans Springinklee és néhány más művész elkészítette a 3,5 méter × 3 méteres, harminchat lapból összeállított monumentális diadalkaput. Az 1515-ben született mű megörökíti a császár családfáját, a meghódított területek címereit, s nyomon követi az uralkodó életét, politikai pályafutását - helyenként szöveggel is magyarázva a képeket. A részletgazdag, perspektivikus diadalkaput a bécsi Albertina Múzeum adta át kiállításra a Szépművészeti Múzeumnak.
A több mint 50 méter hosszú, százharmincöt darabos, I. Miksa császár diadalmenete című fametszetsorozat szintén a koronás főt volt hivatott éltetni. Ez az alkotás azonban befejezetlen, mivel az uralkodó 1519-es halála félbeszakította a munkálatokat; erre egyébként az üresen maradt képmezőkből is következtethetünk. E művön is hadjáratai, életének fontosabb epizódjai láthatóak, miközben a különféle mellékszereplők fantasztikus tömege vonul fel. A sorozat legszebb darabjai egyébként Dürer nevéhez kötődnek: az úgynevezett Nagy diadalkocsi egy tizenkét lovas kocsit jelenít meg, melyen a császár dicső alakját allegorikus nőalakok övezik.
A műalkotások sokszorosíthatóságának hajnalán készült lenyomatok több finom stílusárnyalatot vonultatnak föl, s szimbolikus ábrázolásokkal éppúgy találkozhatni bennük, mint konkrét, hétköznapi események megörökítésével. A két, perspektívákat, átmeneteket és dinamikát roppant érzékletesen ábrázoló metszetsorozat együttesen az I. Miksa császár diadala címen ismert, s eleddig idehaza csupán részleteiben volt megszemlélhető. A tárlat jelentőségét ezenfölül az adhatja, hogy a metszetkészítés létrejöttének izgalmas korába enged betekintést, amire a művelődés, a képzőművészet iránti szélesebb igény s egy realisztikusabb szemlélet terjedése volt jellemző. Mindezek alapján remélhető - ami a közönségsikert illeti -, hogy az utóbbi idők budapesti képzőművészeti kiállításai teremtette hagyományt a Dürer-tárlat nem fogja megszakítani.
Dürer és kortársai - Művészóriások óriásmetszetei, Szépművészeti Múzeum (XIV., Dózsa György u. 41.), július 1.-október 9. Teljes árú belépő: 1200 Ft