Kislexikon

 

Aharonov-Bohm-jelenség
Az elektron hullámtermészetéből adódó tipikusan kvantummechanikai jelenség. Ha az elektron egy fémes gyűrű két oldalán is terjedhet, a két hullám interferenciája miatt az eredő áram függ a fáziskülönbségtől, az pedig a gyűrűben található mágneses fluxustól. Csak rendkívül alacsony hőmérsékleten, igen kis méretű mintákon figyelhető meg.

Boltzmann-állandó
k = 1,38 x 10^-23 J K^-1

Bose-Einstein-kondenzáció
Bozonok gázában a hőmérséklet csökkentésekor bekövetkező fázisátalakulás, melynek során a legalacsonyabb energiájú (nulla impulzusú) állapotban lévő részecskék sűrűsége végessé válik.

bozon
Egész spinű elemi vagy nem elemi részecske (pl. foton, ⁴He) vagy a szilárd test egész spinű kollektív gerjesztése (pl. fonon). Az ilyen részecskék vagy elemi gerjesztések statisztikus viselkedését a Bose-Einstein-féle eloszlásfüggvény szabja meg.

Cooper-pár
Szupravezető állapotban az elektronok párokba rendeződnek. Alapállapotban minden elektronnal együtt jelen kell lennie az ellentétes impulzusú és ellentétes spinű párjának is.

fermion
Feles spinű elemi vagy nem elemi részecske (pl. elektron, proton, ³He) vagy a szilárd test feles spinű elemi gerjesztése, kvázirészecskéje. Az ilyen részecskék vagy elemi gerjesztések statisztikus viselkedését a Fermi-Dirac-féle eloszlásfüggvény szabja meg.

fonon
A krisályrács rezgéseinek elemi kvantuma. Bose-statisztikának tesz eleget.

Hall-ellenállás
Ha mágneses térbe helyezett mintában áram folyik, a mágneses tér hatására az áramot hordozó elektronok nem egyenesen mozognak. Ezért oldalirányú áram is megjelenik. Ezt kompenzálhatja a keresztirányú Hall-feszültség. Az ebből számolt ellenállás a Hall-ellenállás.

Josephson-jelenség
Két szupravezetőt elválasztó keskeny szigetelőn a Cooper-párok alagúteffektus révén akkor is átvihetnek áramot, ha a két oldal között nincs feszültségkülönbség.

kémiai kötés
Atomok közötti kölcsönhatás, mely azokat molekulákká vagy más atomcsoporttá (pl. kristállyá) köti össze. Az ionos, kovalens vagy fémes kötés jellegzetes energiája 1-10 eV/atom.

kvantumos jelenségek
Általában alacsony hőmérsékleten lejátszódó jelenségek, melyek megértéséhez fontos figyelembe venni a részecskék hullámtermészetét, megkülönböztethetetlenségét, azt, hogy a részecskék energiája nem lehet tetszőleges, és hogy egy adott energiájú állapot betöltöttségét fermionok esetén a Pauli-elv korlátozza.

Pauli-elv
Fermionok esetén nem fordulhat elő, hogy két részecskének minden kvantumszáma pontosan azonos legyen.

Planck-állandó
h = h/(2 pí) = 1,05 x 10^-34 J s.

SQUID
A Josephson-jelenségen alapuló mérőeszköz, mely igen kicsi mágneses tér vagy kis feszültség mérését teszi lehetővé.