III. Alkotmánybíróság és többségi demokrácia
Nem félelmetes-e ez a hatalom? Hogyan dönthet egy bíróság a nép többségének akaratával szemben, hogyan semmisítheti meg a demokratikus népképviselet alkotta törvényeket?
A törvényhozás és az alkotmánybíráskodás konfliktusa Amerikában és Európában
Ezzel szemben Európában a törvényhozás és az alkotmánybíróság konfliktusa nyílt és éles: a külön erre a feladatra létrehozott AB ítél a jogszabályok alkotmányosságáról, s mindenkire kiterjedő hatállyal megsemmisíti a törvényt. Nem is alkotmánybíróság az, ami ezzel a hatalommal nem rendelkezik. Joggal mondta Kelsen: az AB negatív törvényhozó.
Az európai alkotmánybíróságok forradalmi legitimációja
Az európai alkotmánybíróságok büszkén és öntudatosan vállalják ezt a szerepet: forradalmi legitimációval rendelkeznek. Az európai alkotmánybíróságok három hullámban keletkeztek - mindhárom generáció összekapcsolódott egy-egy rendszerváltással, amikor egy korábbi elnyomó vagy tekintélyuralmi rendszer helyébe demokratikus jogállam lépett. Az első nemzedék, a német, az olasz AB, a francia Alkotmánytanács a világháború utáni újrakezdésből nőtt ki. A második generációs bíróságok a Franco-, illetve a Salazar-rezsim összeomlását követték Spanyolországban és Portugáliában, a katonai diktatúrát Görögországban az 1970-es években. A harmadik hullám a kommunista rendszerek bukása után söpört végig Közép- és Kelet-Európán és a volt Szovjetunión. (De ahogy már utaltam rá, ezt látjuk Európán kívül is: AB jött létre Dél-Afrikában az apartheid után.
Az AB-k létrehozását alapvetően motiválta a többségi demokráciával szembeni mélységes bizalmatlanság - hiszen ezek az országok megtapasztalták, hogy a parlamentek bármit megszavazhatnak.