Sólyom László

Az alkotmány őrei

IV. A magyar AB létrejöttének története

A fárasztó elmélet után pihenjünk meg a történetmondásnál.

A háború utáni rendszerváltást kifejező 1946: I. tc., amely a királyság helyett bevezette a köztársasági államformát, ennél többet is tett: preambulumában kinyilvánította, hogy "a köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait".

Video: A Magyar Országgyűlés 1946-ban

Eckhardt Sándor demokrata néppárti képviselő azonnal indítványozta, hogy az emberi jogok védelmére alkalmas alkotmánybíróságot is állítsanak fel. Ezt a baloldal lehurrogta ("reakciós bíró kezébe tegyük?" - kiabált közbe Marosán György).

9. ábra

A nyolcvanas évekbenAlkotmányjogi Tanács

10. ábra

1988-89-ben a szocialisták alkotmányreformra készültek. Ennek két előrehozott lépése az alkotmánybíróság felállítása és a köztársasági elnök intézményének helyreállítása lett volna. Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a Nemzeti Kerekasztal áthúzta azt a törekvést, hogy ezt a két intézményt még 1989 tavaszán létrehozzák. Az EKA tudniillik mindkettőben hatalomátmentési kísérletet látott. Ezért az AB-ot a szabadon megválasztott parlamentre akarta hagyni.

A tervezett AB tipikusan szocialista jegyeket viselt. Előkészítése során az Igazságügyi Minisztérium minden létező külföldi törvényt lefordíttatott, s minden létező hatáskört belezsúfolt a tervezetbe - kivéve a legfontosabbat, ami az alkotmánybíróságot alkotmánybírósággá teszi: ez az AB nem semmisíthetett volna meg törvényt. Ha egy törvényt alkotmányellenesnek is tartott volna, az Országgyűlés mondta volna ki a végső szót.