Minden idők egyik legizgalmasabb portugál pontvadászata a Benfica győzelmével ért véget: a lisszaboniak az utolsó előtti fordulóban megnyerték a Sporting CP elleni városi rangadót, és ezzel hárompontos előnyre tettek szert, amit már nem is adtak le.
Míg az elmúlt években valamelyik klub rendre korán elhúzott a mezőnytől (így a portugál futballdrukkerek már hetekkel a zárás előtt tudták, ki nyeri a bajnokságot), addig a jelenlegi pontvadászat elképesztően izgalmasan alakult. A négy "nagycsapat", vagyis a Benfica, a Sporting CP, az FC Porto és a Boavista FC mellett még a Sporting Braga is szinte végig versenyben volt az aranyéremért, ám az utolsó előtti játéknapra a küzdelem háromfőssé "szelídült". Két mérkőzéssel a bajnokság vége előtt a Benfica és a Sporting azonos pontszámmal állt az élen, mögöttük pedig az FC Porto következett háromegységnyivel lemaradva - ez alapján látszólag a Sárkányoknak kevés esélyük volt, ám a két lisszaboni rivális éppen egymás ellen lépett pályára a 33. fordulóban. Ezt a meccset a Benfica a brazil középhátvéd, Luisao fejesével 1-0-ra megnyerte, és ennek köszönhetően megszerezte az aranyérmet.
A lisszaboni Sasok így 11 esztendő elteltével nyertek ismét bajnoki címet, nem csoda, hogy hatalmas volt az öröm a klub háza táján, azonban ez az eufória sem tudta meggyőzni a trénert, Giovanni Trapattonit arról, hogy maradjon az egyesületnél. Az olasz szakember csak nehezen fogadtatta el az idény során a szurkolókkal, hogy kissé defenzívebb felfogásban játszik a csapat - az esetek többségében a Benfica csak egy előretolt ékkel szerepelt, igaz, a középpályán több offenzív focista is játszott, és a bajnoknál csak a Sporting CP ért el több találatot.
Míg a két lisszaboni gárda elsősorban a támadórészlegre támaszkodott, addig az FC Portónak a védelme emelkedett ki, és a Sárkányok végül megszerezték az ezüstérmet, ami kisebb csoda volt, figyelembe véve, hogy az idény során három edző is tevékenykedett a csapatnál. José Mourinho utódját meglehetősen kapkodva keresték: először az olasz Luigi del Nerit nevezték ki a kispadra, aki azonban még a bajnokság kezdete előtt távozott, majd a spanyol Víctor Fernández következett, de az idény végén már José Couceiro ült a kispadon - a következő szezonban pedig a holland Co Adriaanse irányítja majd a csapatot.
A bajnokság végeredménye
1. | Benfica | 34 | 19 | 8 | 7 | 51-31 | 65 |
2. | FC Porto | 34 | 17 | 11 | 6 | 38-26 | 62 |
3. | Sporting CP | 34 | 18 | 7 | 9 | 66-36 | 61 |
4. | Sporting Braga | 34 | 16 | 10 | 8 | 45-28 | 58 |
5. | Vitória Guimaraes | 34 | 15 | 9 | 10 | 38-29 | 54 |
6. | Boavista FC | 34 | 13 | 11 | 10 | 38-43 | 50 |
7. | CS Marítimo | 34 | 12 | 13 | 9 | 38-32 | 49 |
8. | Rio Ave | 34 | 10 | 17 | 7 | 35-35 | 47 |
9. | Belenenses | 34 | 13 | 7 | 14 | 38-34 | 46 |
10. | Vitória Setúbal | 34 | 11 | 11 | 12 | 46-45 | 44 |
11. | Penafiel | 34 | 13 | 4 | 17 | 38-53 | 43 |
12. | CD Nacional | 34 | 12 | 5 | 17 | 46-48 | 41 |
13. | Gil Vicente | 34 | 11 | 7 | 16 | 34-40 | 40 |
14. | Uniao Leiria | 34 | 8 | 14 | 12 | 28-36 | 38 |
15. | Académica Coimbra | 34 | 9 | 11 | 14 | 28-41 | 38 |
16. | Moreirense FC | 34 | 7 | 13 | 14 | 30-43 | 34 |
17. | Estoril | 34 | 8 | 6 | 20 | 38-55 | 30 |
18. | SC Beira Mar | 34 | 6 | 12 | 16 | 30-56 | 30 |
A góllövőlista élmezőnye: 25 gólos: Liedson (Sporting CP), 15 gólos: Simao Sabrosa (Benfica), Joao Tomás (Sporting Braga), 13 gólos: Wesley (Penafiel), 12 gólos: Antchouet (Belenenses), 11 gólos: Meyong (Vitória Setúbal), McCarthy (FC Porto), 10 gólos: Roberto (Penafiel), Zé Manel (Boavista).