Klose: ácsból német futballcsillag

Minden labdarúgó álma, hogy hazájában szerepelhessen a világbajnokságon, az esetleges gólszerzés a hazai tornán már az álmok netovábbja, és hogy mindez a vébé nyitómérkőzésén, ráadásul az adott focista születésnapján történjen meg, ráadásul kétszer - az szinte a felfoghatatlan esemény kategóriába tartozik. Pedig a németek csatárcsillagának, Miroslav Klosének éppen ez adatott meg 2006. június 9-én a Costa Rica elleni mérkőzésen.

A Klose családban a profi sportnak komoly hagyományai vannak, elvégre Miroslav édesapja, Joseph az Odra Opoléban játszott, majd 1978 és 1981 között a francia AJ Auxerre légiósa volt - két évig a másodosztályban, egy évig pedig az élvonalban. Az édesanya, Barbara is sportolt, mégpedig kézilabdázott, és hogy nem is rosszul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három bajnoki címet és két kupagyőzelmet ünnepelhetett, és 82 alkalommal a válogatottban is szerepelt. Mégpedig a lengyel nemzeti tizenegyben, hiszen a Klose família Slawiecicéből származott, és a kis Mirek is Lengyelországban, egészen pontosan Opoléban született - abban a városban, ahol édesapja 12 éven keresztül profiskodott.

Opoléról azonban Miroslavnak nem sok emléke lehet, mert nem sokkal születése után az egész család Franciaországba költözött, lévén édesapját az AJ Auxerre szerződtette. Kloséék három évig éltek francia földön, majd miután az édesapa befejezte pályafutását, visszatértek Lengyelországba - de nem sokáig maradtak. Öt évvel később, 1986-ban ugyanis kivándoroltak Németországba, egészen pontosan a pfalzi Kuselbe, és hamarosan megkapták a német állampolgárságot is - miközben a lengyelt is megtartották.

Feleségével, Sylwiával és ikergyermekeivel, Luannal, illetve Noah-val

A kis Mirek tehát nyolcesztendősen egy új nyelvi közegbe került, és az iskolában nem is érezte túl jól magát, hiszen otthon többnyire lengyelül beszéltek, így a németnyelv-tudása nem volt valami tökéletes. Ez a tanulmányaiban is hátráltatta: életkora alapján a negyedik osztályba kellett volna járnia, de csak pár hetet töltött el a vele azonos életkorúak között, nem sokkal később gyenge némettudása miatt lekerült a másodikosokhoz, és tulajdonképpen két évvel fiatalabbak között végezte el az iskolát.

A futballpályán viszont a vele egykorúakkal focizott a helyi csapatban, az SG Blaubach-Diedelkopfban (ez Kusel egyik városrészének együttese), ám különösebben nem tűnt ki a gárdából. Tizenhat esztendősen például több más helyi sráccal együtt a környék legnevesebb klubjánál, az 1. FC Kaiserslauternnél járt próbajátékon, de nem tartottak rá igényt - ellentétben például a Blaubach-Diedelkopf edzőjének, Erich Berndtnek a fiával, Michaellel, aki a Vörös Ördögöknél kötött ki, sőt később a korosztályos válogatottba is meghívták.

Klose tehát maradt a diedelkopfi csapatnál, ahol azért hamarosan felkerült a felnőttek közé, de ez is csupán annyit jelentett, hogy a területi pontvadászatban kergethette a labdát - nem csoda, hogy a szüleivel együtt úgy döntött, szerez valamilyen szakmát magának. Mivel nem félt a magasságtól, és a kézügyessége sem volt rossz (ez utóbbi nyilván anyai örökség), éppen ezért az ácsmesterséget tanulta ki. Időközben azért valamennyire sikerült előrelépnie a futball tekintetében is, hiszen 20 esztendősen az FC Homburg igazolta le.

Az egyesület fénykorában, a nyolcvanas évek végén még az élvonalban szerepelt, akkoriban azonban már csak a Regionalligában, azaz a harmadik divízióban vitézkedett, de Klose számára (aki addig csak a területi pontvadászatban játszott) már ez is hatalmas előrelépés volt. Homburgban aztán megint együtt futballozhatott azzal a Michael Berndttel, akivel Blaubach-Diedelkopfban még együtt kezdték pályafutásukat, és akit négy évvel korábban elvitt a 'Lautern - de ott nem tudott befutni. Akkor azonban már inkább Miroslavra várt fényesebb jövő, hiszen a Homburgban ontotta a gólokat, és bár a klub az idény végén kiesett a harmadosztályból, ráadásul anyagi nehézségei miatt megvonták tőle a licencet, Miróra felfigyeltek a Kaiserslauternnél, és amatőrszerződést ajánlottak neki.