BAHRAIN, BAHRAIN - MARCH 29: FIA Race Director Michael Masi talks on the phone in the Paddock before practice for the F1 Grand Prix of Bahrain at Bahrain International Circuit on March 29, 2019 in Bahrain, Bahrain. (Photo by Charles Coates/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Michael Masi, a Forma-1 versenyigazgatója az idei Ausztrál Nagydíjon került a posztjára, miután legendás elődje, Charlie Whiting elhunyt. A szakember beszélt az elmúlt bő félévben gyűjtött tapasztalatairól, és kitért néhány vitás szituációra is.
Michael Masi hirtelen találta magát az F1-es világbajnokság és a betétfutamok versenyigazgatói pozíciójában. Az ausztrál szakembert először csak ideiglenesen nevezték ki, majd júliusban úgy döntöttek, hogy legalább a szezon végéig folytathatja a munkát. Masi a Viasat Motor nevű skandináv televízióval osztotta meg az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalatait.
Charlie Whiting, a Forma-1 legendás versenyigazgatója az Ausztrál Nagydíj előtti csütörtökön hunyt el, emiatt az FIA-nak gyorsan a helyére kellett állítania valakit. Masi lett a befutó, aki korábban ausztrál sorozatokban, valamint a hongkongi Formula E-futamon már betöltötte a posztot, így rendelkezett a szükséges tapasztalattal.
„Nyilvánvalóan tragikus körülmények között kerültem oda – emlékezett vissza a melbourne-i eseményekre. – Azóta folyamatosan tanulok, de szerencsére ebben az FIA, a csapatok és a tulajdonosok is a segítségemre vannak, amiért nagyon hálás vagyok. Nagyon élvezem ezt a szerepet és mindig próbálom a legjobbamat nyújtani.”
Masi arról is beszélt, hogy vezetőként milyen filozófiát képvisel. Úgy véli, minden szereplővel együtt kell működnie, hogy közösen tegyék jobbá a Forma-1-et.
Természetesen a versenyzők kulcsszereplői az egésznek, de minden érintettel nyitott kommunikációt szeretnék folytatni
– szögezte le. – A pilótákkal, a csapatokkal, az FIA-val és a tulajdonosokkal együttműködve igyekszünk tenni a sportág minél szebb jövőjéért.”
A versenyigazgató kifejtette, hogy egy kérdéses szituációnál ugyanaz a folyamat játszódik le, mint elődje esetében, de ő törekszik a nagyobb átláthatóságra. Arra nem tért ki, hogy Whiting rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat a sportfelügyelői ítéletekkel kapcsolatban, Masi viszont csak a hatalmas botrányt kavaró kanadai futam után folytatta ezt a gyakorlatot.
„Maga az eljárás nem különbözik attól, amit Charlie alkalmazott – jelentette ki. – Pusztán annyi a változás, hogy míg ő igyekezett az érintett csapatokkal tisztázni a helyzetet, addig én olyan kommunikációra törekszem, melynek során a többi istálló, a média és a szurkolók is megértik, hogy mi miért történt.”
Amikor a versenyigazgatói pozíció nehézségeiről kérdezték, Masi elmondta, minden futamon más kihívásokkal kell szembenézni, a Belga Nagydíjat külön ki is emelte.
„Különböző nagydíjakon különböző feladatokkal kell megküzdenünk. Persze valószínűleg a tragikus spái hétvége volt a legnehezebb, mert az ottani eseményekhez hasonlót senki nem akar átélni” – utalt ezzel Anthoine Hubert és Juan Manuel Correa balesetére, amelyben előbbi életét vesztette, utóbbi súlyosan megsérült.
Újra elővette az F1 sárga lapját
Masi kitért néhány kérdéses esetre is az elmúlt időszakból. Ilyen a fekete-fehér zászló használata, amit az idei szezon előtt majdnem egy évtizede alkalmaztak utoljára, de a Belga Nagydíjon Pierre Gasly, míg a monzai futamon Charles Leclerc kapta meg az „F1 sárga lapos figyelmeztetését”.
„Ez nem egy újdonság, a fekete-fehér zászló a pályafutásom elején már biztosan jelen volt a motorsportban. Más kategóriákban előszeretettel használják, de valamiért a Forma-1-ben utoljára a 2010-es Malajziai Nagydíjon vetették be. Mindenestre a legutóbbi két eset alapján úgy érzem, a csapatok támogatják az újbóli bevezetését” – tette hozzá. (A 2010-es szepangi versenyen egyébként Lewis Hamilton kapott figyelmeztetést, mivel túl sokszor változtatott irányt, hogy a mögötte haladó versenyző ne kapja meg a szélárnyékát.)
Az utóbbi időszak egyik legellentmondásosabb esete az Olasz Nagydíj időmérő edzése volt, amikor a Q3 végén a csapatok annyit vártak, hogy a pilóták többsége már nem ért fel a gyorskörre.
Masi kijelentette, mindenképpen szeretnének megoldást találni az ehhez hasonló szituációk elkerülésére, ugyanakkor elsősorban a csapatok okozták maguknak a bajt.
„Itt egy sajátos helyzetről beszélünk, mivel ezen a pályán kulcsfontosságú a szélárnyék – magyarázta. – Mindenképpen meg fogjuk vizsgálni a történteket, és keresünk rá valamilyen megoldást. Azonban le kell szögezni, mi nem szólunk bele, hogy a csapatok mikor engedik ki a versenyzőket, ez kizárólag az ő döntésük. Ha [Monzában] ezt 30 másodperccel korábban megteszik, mindenkinek lett volna elég helye és ideje.”
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Tudta-e?
Magyarország az idei olimpia kezdetéig szerzett 184 aranyérmét 15 sportágban gyűjtötte. Ezen a téren a legeredményesebb sportágunk a vívás, ezt követi a kajak-kenu és az úszás. Egy aranyérmet szereztünk cselgáncsban, Kovács Antal révén, és a művészeti versenyek során, ez utóbbit dr. Mező Ferenc érdemelte ki.