A Forma-1-es autók fejlesztésének egyik legköltségesebb és leginkább energiaigényes eszköze a szélcsatorna, ami az elmúlt évtizedek során az egyik alapvető elem lett a mérnökök munkafolyamataiban. A szélcsatornák kapacitásának növelése sokáig egyfajta fegyverkezési verseny volt, ezért korlátozni kezdték a felhasználható modellek méretarányát és a működtetésre fordítható munkaórák számát is.
Ennek alternatívájaként a csapatok már a 2000-es években elkezdtek befektetni számítógépes áramlástani (CFD) szimulációk lefuttatására alkalmas infrastruktúrába, a BMW híresen rengeteget költött a később a Sauber birtokába kerülő szuperszámítógépre, és 2010-ben az azóta megszűnt Virgin Racing teljesen CFD-vel próbált autót fejleszteni az F1-be.
A kísérlet kudarcba fulladt és bár a CFD folyamatosan fejlődik, több kísérlet is elbukott a szélcsatornák kivezetésére.
A Forma-1 viszont 2030-ra nettó karbonsemlegessé kíván válni, és ennek jegyében újra megpróbálkoznak az energiaigényes technológia leváltására. A csapatok képviselői Isztambulban egyetértettek azzal, hogy a folyamat lehetséges, ha van rá elég idő.
Günther Steiner, a Haas csapatfőnöke, azt mondta, készek támogatni egy egységes álláspontot, Franz Tost az Alpha Tauri részéről szintén lehetségesnek tartotta, hogy 2030-ra már ne is legyen szükség a szélcsatornákra, Frédéric Vasseur, az Alfa Romeo első embere pedig „ambiciózusnak”, de „észszerűnek” nevezte az F1 szempontjából az irányvonalat.
Akadnak azonban óvatos duhajok is, Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke figyelmeztetett, hogy a versenyzők biztonságára is tekintettel kell lenni, amikor ilyen nagyszabású technikai reformról van szó.
„Nem szabad elfelejteni, hogy ezek az autók a leggyorsabbak a Földön a legnagyobb leszorítóerővel, és nem akarunk élőben kísérletezni a pilótákkal és egy olyan autóval, ami a CFD alapján készült – szögezte le. –
Úgy gondolom, az mindenkinek működőképes, ha megcélozzuk, hogy 2030-ban betiltjuk a szélcsatornákat, és segíteni fog, hogy a sportágat pénzügyileg fenntarthatóbbá tegyük.”
Marcin Budkowski, a Renault technikai igazgatója kulcsfontosságúnak nevezte, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a kivezetéshez, és Wolffhoz hasonlóan rámutatott a feladat esetleges buktatójára is.
„Ha mindent CFD-vel és numerikus szimulációkkal végzünk, azt kockáztatjuk, hogy elmegyünk az első versenyre, és az autó a várakozásoktól teljesen eltérően viselkedik, onnan pedig már nehéz ismét rátalálni a helyes útra. Fennáll a veszély, hogy az emberek elveszítik a korrelációt a pályával, és a szélcsatorna ebben fontos segítség.”
„A Forma-1-ben viszont imádjuk a kihívásokat, és ha azt mondjuk, hogy tíz év múlva el kell hagynunk valamit, ami alapvető a fejlesztések terén, mert felpörgetjük a szimulációkat, akkor azt mondom, hogy ez megoldható. Amikor ez a téma felmerült, korábban mindig úgy álltunk hozzá, hogy tiltsuk be két-három éven belül, de az nem volt valószerű. Az viszont igen, hogy megcélozzuk ezt tíz év múlva, ami összhangban van a fenntarthatósággal kapcsolatos üzenettel, amit építünk a Forma-1-ben.”
A legtöbb csapat már bejáratott létesítményeket használ, és fejlesztések ugyan történnek, de manapság már ritkák az olyan nagyszabású beruházások, amilyenre a McLaren készül. A wokingi istálló új szélcsatorna építését tervezi, és Andreas Seidl elmondta, ettől a 2030-ra tervezett betiltás sem tántorítja el őket, mert a CFD szerinte még egyszerűen nem elég fejlett.
„Az F1 Commissionben zajló egyeztetések még a korai időszakban járnak, és ez hosszútávra szól – utalt a Racefans.net-nek a beruházásra. – Mindenképpen úgy látjuk, hogy van némi esély arra, hogy a távoli jövőben betiltják vagy jelentősen csökkentik a szélcsatorna használatát és felgyorsítják a CFD fejlesztését, de közben, különböző okokból ez még mindig nagyon messze van a szélcsatornáktól. Ezért az egyeztetések nincsenek hatással a közeli és középtávú projektjeinkre és döntéseinkre.”