Ha nincs a koronavírus, az idei versenynaptár is történelmi lett volna a 22 futamával: a Formula One Managementnek már ezzel is sikerült alaposan felborzolnia a kedélyeket, hiszen eddig 21 verseny volt a legtöbb egy szezonban és az is alaposan kifacsarta mindazokat, akik tevékeny részesei a királykategóriának. Ráadásul nem is volt az olyan régen, amikor 18-19 futam is elég volt annak eldöntésére, hogy ki a legjobb, így joggal merül a fel kérdés: mi értelme van a versenyszám drasztikus növelésének, pláne ebben a helyzetben? A nem túlságosan bonyolult válasz erre is az, mint sok minden másra: a pénz!
Ahhoz, hogy egy világbajnokság teljes értékű legyen, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályzatának 5.4-es cikkelye szerint elegendő lenne 8 futam is, csakhogy ez nem tenné lehetővé a jelenlegi pénzügyi rendszer fenntartását. Az F1 jelenlegi legfontosabb bevétele a versenyrendezési jogdíjak mellett a televíziós közvetítési jogokért befolyt pénzből származik, ahhoz pedig, hogy a tévétársaságoktól bevasalható legyen a teljes összeg, ne csak annak egy töredéke,
évente minimum 15 futam megrendezése szükséges.
Ha kevesebb verseny lenne, jelentős összeg esne ki, borulna a rendszer és ugrana a világbajnokság. Nem véletlen, hogy az F1 gazdái az idei őrület közepette összeeszkábált kalendáriumot is 17 futamosra szabták, benyelve olyan kompromisszumokat is, mint például a tripla fordulók és az egyazon pályákon (Red Bull Ring, Silverstone) rendezett dupla futamok. Ha tehették volna, talán 18 fordulót is bezsúfoltak volna az idei évbe, hogy biztosítva legyen a szükséges eseménymennyiség és még inkább minimalizálva legyen az így is súlyos pénzügyi kiesés.
Minden egyes plusz futam, amit békeidőben a 15 fordulón felül megtartanak egy szezon során, bevételt termel, márpedig a világbajnokság amerikai tulajdonosát, a Liberty Mediát és annak befektetőit, tetszik vagy sem, elsősorban ez érdekli. Amikor az előző tulaj, a CVC Capital Partners kezében volt a kormányrúd, akkor is érvényesült a versenyek számának növekedésére irányuló trend, a Liberty pedig a 2017-es színre lépése óta folyamatosan hangsúlyozza: a bevétel maximalizálása érdekében mindent megtesznek majd a futamok számának növeléséért. Ennek fényében - mértékadó szakmabeli forrásaink szerint -
a 2021-es menetrenddel kapcsolatban nem az a furcsa, hogy a maga 23 futamával minden eddiginél hosszabb, sokkal inkább az, hogy a FOM nem 24 fordulóra kalibrálta a menetrendet.
A sportág működését szabályozó, a bevételek elosztásáról is rendelkező Concorde-egyezmény hosszas vajúdás után idén megszületett új változata kimondja, hogy a kereskedelmi jogok tulajdonosaként a FOM saját hatáskörben akár 24 futamos menetrendet is összeállíthat, csak ennél több forduló esetén van szükségük a csapatok egyhangú beleegyezésére. Ami késik, az nem múlik - ezt megerősítette a FOM elnök-vezérigazgatója, Chase Carey is: „Arra számítunk, hogy a következő néhány évben 24 fordulósra bővülhet a versenynaptárunk és talán rotálunk is majd néhány futamot, hogy legyen helye néhány új partnernek, de ezt csak korlátozottan tesszük majd, mivel továbbra is a hosszú távú partnerkapcsolatok élveznek prioritást” – mondta az amerikai menedzser néhány napja egy Liberty-befektetőknek tartott online beszámolón, amelynek hanganyagához mi is hozzáfértünk.
A naptárbővítés leghangosabb kritikusai egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a sűrű menetrend miatt elértéktelenednek a futamok, a közönség étvágya is megcsappanhat és a legelszántabb fanatikusoknak is csömöre támad. Carey és a FOM nem tart ilyesmitől, álláspontjuk szerint épp az öt és fél hónap alatt lezavart idei versenydömping mutatta meg, hogy felesleges az aggodalom. „A rajongók nagyon jól fogadták az újratervezett szezont és az új helyszíneket. Míg számos másik sportág szenvedett nézettségi problémáktól idén, addig
a mi nézettségünk szerényen, de emelkedett az előző évhez képest. Ez annak fényében komoly eredmény, hogy egy olyan évadban értük el, amikor a Mercedes dominált, a Ferrari küszködött, más sportágak esetében pedig meredek csökkenés volt tapasztalható. A digitális növekedésünk még drámaibb volt.
Az F1 a leggyorsabban növekvő sportliga követők tekintetében a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon és a Youtube-on, márciustól szeptemberig ugyanis 17 százalékos volt a növekedés. Az évről évre történő közösségi médiás bevonódás vonatkozásában is jól teljesített az F1, 70 százalékos növekedéssel, amely majdnem háromszorosa a legközelebbi versenytárs, a La Liga 22 százalékos növekedésének” – érvelt a nagyfőnök.
A sportágon belül vegyes a megítélése a 23 futamos versenynaptárnak, a további bővülésnek pedig még inkább. Ha több verseny lesz, abból több bevétele származik a csapatoknak is, ugyanakkor humánerőforrás és logisztika frontján minden istállónak komoly kihívással kell szembenéznie. Amitől a leginkább rettegnek, azok a tripla futamok: a három egymást követő futam jelentette terhelésből 2018-ban kapott először ízelítőt az F1, idén viszont a szükség úgy hozta, hogy több alkalommal is megtapasztalhatták ezt. Ha van valami, amit a pokolra kívánnak az utazó karaván tagjai, azok biztosan az ilyen bevetések:
a csapatoknál dolgozó háttéremberek, egyéb nélkülözhetetlen munkatársak rendszerint arról számolnak be, hogy szinte elviselhetetlenül nehéz teljesíteni ezeket hosszú és sokszor végeláthatatlannak érződő penzumokat.
Mivel a rövidke pihenő után induló 2021-es naptárban is szerepel két tripla, ráadásul a közeljövőre tervezett további versenysűrítést is nehezen lehet elképzelni hasonló erőltetett menetek nélkül, a szakvezetők túlnyomó többsége már kinyilvánította, hogy súlyos a probléma és erre néhány versenyző is igyekezett felhívni a figyelmet. Az istállók keresik a megoldást, ugyanakkor azt kérik a FOM-tól, hogy a fenntarthatóságot tartsák szem előtt további bővítés esetén.
„Ha például egy ázsiai tripla fordulót nézünk, az azt jelenti, hogy több mint három hétig vagyunk távol az otthonunktól, ami biztosan nem kellemes – mondta a Mercedest irányító Toto Wolff, aki elárulta: vizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudnak egyfajta rotációt alkalmazni az istálló utazó keretének munkatársai között. –
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a legkeményebben dolgozók azok, akik felépítik és lebontják a garázsokat, a létesítményeinket és persze a szerelők, akik sokszor éjszakáznak is, ha valami nem jól alakul.
Felmerül a kérdés, hogy ezt meddig lehet fenntartani így és nem kellene-e bevezetni egy eltérő rendszert, amelyben egy második stáb is fel van állítva az ilyen feladatokra. Mi már dolgozunk azon, hogyan lehet ezt megvalósítani.”
Günther Steiner, a Haas első embere is attól tart, hogy a túlzott versenymennyiség miatt hamar kiéghetnek a munkavállalók: „Nem dolgoztathatjuk agyon őket. Most is túl vannak hajtva, de nem követelhetünk tőlük folyamatosan ennyit.
Ha ebből valóban több bevételünk származhat, elő kell állnunk olyan saját ötletekkel, amelyek fenntarthatóvá teszik ezt és nem kell megvárnunk, amíg utasítanak bennünket erre.
Az F1 ebbe az irányba tart, de azt csak néhány év múlva tudhatjuk meg, hogy a több verseny jelenti-e a megfelelő irányt. Meg kell próbálnunk és meg kell próbálnunk megoldást találni arra, hogy az embereink ne használódjanak el.”
Sokan gondolják, hogy a régóta tervezgetett rövidebb hétvégék hozzájárulhatnak a probléma megoldásához. Idén Imolában megvalósult a FOM terve, kipróbálták a rövidítést, amelytől a kevesebb edzésidő okán több izgalmat, pénzügyi megtakarítást és a munkavállalók számára kedvezőbb körülményeket reméltek. A próba megvolt, ám a vélemények erősen megoszlanak, így biztosra vehetjük, hogy erről a témáról további hosszas viták zajlanak majd, mielőtt érdemi lépés történik, ha történik egyáltalán. Jóval aktuálisabb az a kérdés, hogy mennyire tartható a 2021-re tervezett menetrend?
Az idei történések fényében és a világ dolgainak alakulását látva még úgy sem alaptalan a szkepticizmus, hogy a sportág sikeresen megoldotta az európai központú kényszermenetrendet.
A FOM természetesen igyekszik optimizmust és teljes stabilitást sugallni: Carey – mi mást tehetett volna? – ezt hangsúlyozta a befektetőknek is. „A 2021-es eseményeinket nézőkkel tervezzük, a megszokotthoz hasonló élményt nyújtva és arra számítunk, hogy a megállapodásaink be lesznek tartva – fogalmazott a FOM-vezér. – Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk biztonságosan utazni és lebonyolítani a versenyeinket, a promótereink pedig egyre inkább felismerik az előrelépés és a vírushelyzet kezelésének szükségességét. Valójában sok rendező ország van, akik olyan platformként tekintenek az eseményeinkre, amelyekkel megmutathatják a világnak, hogy előreléptek.”
Arról mindeddig nem szóltak a hivatalos források, hogy létezik-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha rosszabbra fordulna a helyzet vírusügyben, pedig az idei Ausztrál Nagydíj lefújásához vezető őskáosz és teljes tanácstalanság fényében ezúttal illő lenne egy működőképes B-tervvel készülni.
„Rájöttünk, hogy a vírussal kapcsolatban nincs kristálygömbünk, így fel leszünk készülve az ismeretlenre is” – hangzott egy leheletfinom utalás Carey részéről a részvényesek felé, szavai pedig arra engednek következtetni, hogy a fiók mélyén ezúttal lapulhat alternatív forgatókönyv. Ha felfednék ennek részleteit, az arról árulkodna, hogy ezúttal jóval körültekintőbben vágnak neki az új szezonnak, mint idén márciusban, a világjárvány kezdetén, és ez vélhetően a befektetői bizalmat is erősíthetné. Iparági források ugyanakkor azt rebesgetik, hogy a FOM-nál másképp gondolják: állítólag azért ügyelnek kínosan arra, hogy véletlenül se essen szó kényszermegoldásokról vagy alternatív menetrendről, mert attól tartanak, hogy az idei nehézségek után éppen ez rendítené meg a részvényesek bizalmát.
Jelenleg csupán az biztos, hogy mindenki reménykedik és fohászkodik azért, hogy minden tekintetben jobbra forduljanak a dolgok a világban. Ha pedig mégis bonyodalom adódik, amiatt már nem Chase Carey bajsza őszül majd tovább, hiszen szeptember vége óta tudjuk, hogy az amerikai szakembert a Lamborghini éléről érkező korábbi Ferrari-csapatfőnök, Stefano Domenicali váltja majd az elnök-vezérigazgatói tisztségben.