Magyar Péter bejelentette: lemondana hazánk szuverenitásának egy részéről - videó

Le kell mondanunk a szuverenitás egy részéről, vagyis legalább részben fel kell adnunk hazánk önrendelkezését az Európai Unióban – lényegében erről beszélt nemrégiben Magyar Péter. A jogász végzettségű politikus azonban félreértelmezte az alkotmányos berendezkedést, s ezt minden bizonnyal csak azért tette, hogy megindokolja a brüsszeli elvárások teljesítését.

Egészen megdöbbentő kijelentést tett Magyarország szuverenitásáról, nemzeti önrendelkezéséről Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke hazánk uniós ügyészséghez való esetleges csatlakozásáról beszélt a közelmúltban, a videóra is rögzített eszmefuttatásban pedig így fogalmazott: „Valóban, egy pici részéről a nemzeti szuverenitásnak le kell mondania annak a tagállamnak, amelyik (...) csatlakozni akar (...) az Európai Ügyészséghez. De ennek a szuverenitásnak jóval nagyobb részéről mondtunk mi le, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, vagy amikor beléptünk a schengeni övezetbe és tulajdonképpen rengeteg jogalkotásnál még mondunk le egy pici részéről a szuverenitásnak.”

videón jól látható, hogy a Tisza Párt elnöke még a kezével is megpróbálja megmutatni, mekkora részt adna át a nemzeti önrendelkezésből Brüsszelnek. Merthogy Magyar érvelését csak egyféleképpen lehet értelmezni: a jogász végzettségű politikus a hazai alkotmányos rendszert is félreértelmezi, hogy megindokolja a brüsszeli elvárások teljesítését.

Magyarország Alaptörvénye ugyanis egészen egyértelműen fogalmaz a kérdésben: az uniós csatlakozással hazánk nem mondott le a szuverenitásáról. Arról van szó, hogy bizonyos, előre meghatározott hatásköröket Magyarország a többi tagországgal együtt, az uniós intézmények útján gyakorol. Ha úgy tetszik, bizonyos hatásköröket, mint minden uniós állam, Magyarország is átadott az EU-nak, de eközben a szuverenitás, az önrendelkezés nem sérült - írta a Magyar Nemzet. 

Az Alaptörvény ezt E cikkében eképpen fogalmazza meg: 

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.” De hozzáteszi, hogy az ilyen „hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”