Brüsszel példátlan módon büntetné Magyarországot csak azért, mert nem akarunk terrorizmust és no-go zónákat

Az Európai Bizottság bejelentette, ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Brüsszel mindezek mellett mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ismert: Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat. A kormány pedig időközben meghosszabbította a migrációs válsághelyzetet.

Ismét felszólította Magyarországot az Európai Bizottság, hogy fizesse ki legkésőbb szeptember 17-éig az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos bírságot, ezen felül amíg az uniós szabályozás bevezetésével késlekedünk, naponta egymillió euró megfizetésére is kötelezik hazánkat. Brüsszel pedig most azt is bejelentette, ha Magyarország nem fizet, akkor úgynevezett beszámítási eljárást indít, azaz a hazánknak járó, máig zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

Magyarország 2015 óta nemet mond Brüsszel migránspártiságára (Képünk illusztráció) 
Fotó: ISAAC GUZMAN / AFP

A kormány nem szándékozik befizetni a 200 millió eurót Brüsszelnek (késedelem esetén napi 1 millió eurós birság is fennáll). Magyarországot azért büntetik az óriási mértékű brüsszeli bírsággal, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak és a magyar államnak kelljen menekülttábort és teljes ellátást biztosítania számukra"

-  közöle a Kormányzati Tájékoztatási Központ az üggyel kapcsolatban. 

Fontos rendeletet írt alá Orbán Viktor

Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre - mondta ki egy Orbán Viktor kormányfő által augusztus 29-én aláírt kormányrendelet.  “Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését. Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre” - ezt tartalmazza a kormányrendelet. “Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt” - teszik hozzá. A rendelet emlékeztet: “Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat”. 

Egyirányú jegy a migránsoknak?

Brüsszel mindenáron azt akarja kikényszeríteni, hogy beengedjük a migránsokat.

Az a jó magyar gyakorlat, amelyet az új menekültügyi egyezmény részeként az Unió is átvett, ehhez képest ugyanezért a gyakorlatért Magyarországot elmarasztalták, most pedig bírsággal sújtják"

- mondta Gulyás Gergely az augusztus 22-i Kormányinfón. Az unió külső határának védelme a miniszter szerint nemcsak magyar érdek, hanem Európa egésze számára fontos. Ennek ellenére, szemben más országokkal Magyarország nem kap forrásokat a határvédelemre. A magyar kormány felkérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogyan tudjuk a költségek egy részét perben érvényesíteni az Európai Bizottsággal szemben.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter azt is megvizsgálja, hogy ha nem teszik lehetővé a migránsok feltartóztatását a határon, akkor minden migránsnak fel fogjuk ajánlani a magyar határon, hogy önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket"

- mondta. Hozzátette: a magyar kormány kész egyirányú jegyet biztosítani a migránsok számára.

Meghosszabbított migrációs válsághelyzet

Időközben a kormány ismét meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szeptember 6-án lép hatályba - derül ki a Magyar Közlönyből. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló rendelet 2025. március 7-én veszti majd hatályát. A kormány először 2016. március 9-én rendelte el a migrációs válsághelyzetet, amit azóta folyamatosan félévente meghosszabbítanak.

Magyarország nem fogadja el a migránskvótát
Fotó: Hans Lucas via AFP 

Hatalmas belbiztonsági probléma

A tavalyihoz képest növekvő számban érkeznek idén is illegális bevándorlók valamennyi Európába vezető útvonalon"

- minderről már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György azt mondta, hogy éppen most Ceutánál 700-an próbálnak úszva bejutni Spanyolországba, míg Olaszországban egy hajót le kellett foglalni, mert nem tartotta be az illegális migránsokkal kapcsolatos törvényi szabályokat, és a görög szigetekre vezető útvonal is rendkívül zsúfolt, számos baleset, illetve atrocitás, fizikai erőszak történik ott. A schengeni határ átjárhatósága egész Európa szempontjából egy hatalmas belbiztonsági kihívást jelent, amelynek számos tünete már jól lemérhető. A főtanácsadó szerint félelmet keltett a lakosság körében „ez a 2015 óta folyamatos terrorhullám, illetőleg a számos súlyos köztörvényes bűncselekmény”, továbbá a no-go zónák létrehozása és a szociális egyenlőtlenségek kialakulása. „Úgyhogy mindazok a negatívumok, amelyekre 2015 óta a magyar kormány visszatérően felhívja a figyelmet nagyon markánsan jelentkezik Európa szerte” – fogalmazott Bakondi György, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarországon nincs antiszemitizmus, nincsenek erőszakos cselekmények, és mindennek az az oka, hogy nincsenek illegális bevándorlók.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió büntetést szabott ki Magyarországra, amiért nem engedi be az illegális migránsokat, és nem a saját területén végzi el az érkezők ellenőrzését, Bakondi György azt válaszolta: 

Magyarország több mint 700 milliárd forintot fordított arra, hogy az Európai Unió külső határa őrizze, és az erőszakosan, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével Magyarországra bejutni szándékozókat távol tartsa, feltartóztassa."

„Most ezt a tevékenységet egyrészt nem támogatta az Európai Unió, pedig nyilvánvalóan, hogy európai érdek a határőrizet, ezért jogos lenne az, hogy legalább 50 százalékát ennek a költségnek térítse meg az Európai Bizottság. Másrészt pedig a bejutás megakadályozásának felszámolása jelzi az igazi szándékát a bizottságnak: meg akarják szüntetni a határellenőrzést, azt akarják, hogy tömegek juthassanak be ellenőrzés nélkül az Európai Unió területére, ahogy ezt teszik 2015 óta” – emelte ki Bakondi György. Hozzátette, hogy a magyar kormány azonban a magyar emberek biztonságát tekinti elsődlegesnek, ezért ha és amennyiben ez nem változtatható meg a tárgyalások során, „akkor az a megoldás látszik kívánatosnak, hogy szükséges eljárási cselekményt lefolytatva egy irányú menetjegyet biztosítunk a Brüsszelbe igyekvőknek”.

2015-ben kezdődtek a súlyos migrációs gondok

A teljesen botrányos és 100 százalékban illegális migrációpárti bírósági ítélet megértéséhez egészen 2015-ig kell visszanyúlni. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma is. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret. Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek. 

A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. 

Az elfogadott 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat értelmében körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” kell létesíteni. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták.

Jöttek a tranzitzónák, de az sem tetszett Brüsszelnek

Ezzel párhuzamosan a kormány bezárta a hazai menekülttáborokat, és 2017-ben lépett életbe a jogszabály a tranzitzónákról. A jogi határzár megerősítésének a célja volt, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon. A jogszabály életbelépésével senki sem léphetett be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kellett megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását; illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállították az illegális határátlépőket. Ugyancsak a tranzitzónákban kellett megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is; a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerültek. 

A tranzitzónák létrehozása ellen is több eljárást indítottak Soros György álcivil szervezetei. 

Brüsszelnek nem tetszettek a tranzitzónák sem

Ennek eredményeképpen 2020 májusában az Európai Bíróság azt jelentette ki, hogy kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat.

Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. 

A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte.  Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migrációpárti ítélete 2024 júniusában.