"Benne volt a csapatban az Eb-arany" - magyar reakciók az elbukott pólóelődöntőről

"A magyar-olasz elődöntő már az elején eldőlt" - mondta az [origo]-nak a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Kemény Dénes. A kapus Szécsi Zoltán úgy gondolja, hogy az egy évet kihagyó Kásás Tamással és Kiss Gergővel sem biztos, hogy tovább menetelt volna a csapat, a három gólt szerző Pietro Figlioli szerint Biroséknak nem tett jót az elődöntő előtti négynapos szünet.

Juha Pál helyszíni tudósítása Zágrábból

Sajnos csak azok a szurkolók láthatják szombaton a magyar vízilabda-válogatottat, akik nem csak a döntőre, hanem a bronzmeccsre is vettek jegyet, csütörtökön négy ilyen drukkerrel találkoztunk Zágrábban. Jóval többen lehetnek azok, akik abban bízva, hogy bejut a fináléba Kemény Dénes csapata, csak az Eb utolsó mérkőzésére vásároltak belépőt.

Nekik most dönteniük kell, hogy megnézik-e a horvát-olasz aranycsatát, vagy megszabadulnak a belépőjüktől, és jegyet váltanak a helyszínen a harmadik helyért rendezendő szerb-magyar mérkőzésre, amelyre - mivel a házigazda nem játszik - biztosan be lehet jutni. (Csütörtökön a horvát-szerb meccsen teltház volt, míg a magyar-olasz elődöntőn csak negyed annyian voltak.)

Kemény Dénes a 10-8-ra elbukott elődöntő után az [origo]-nak azt mondta: hogy benne volt-e a magyar csapatban az Eb-győzelem, már soha nem fogjuk megtudni. "Sok szívet és sok küzdeni tudást tettek a fiúk a mérkőzésbe, de - főleg az elején - hiányzott egy kis higgadtság, egy kis gondolkodás" - folytatta a szövetségi kapitány. "Amikor fontos lett volna a lehetőségeinket kihasználni, akkor rontottunk, hátrányba kerültünk, s ezáltal elhitettük az olaszokkal, hogy az idén ugyan kétszer már kikaptak tőlünk, most megverhetnek. Ettől be is lelkesedtek."

A szakvezető azt szerette volna, ha bátran, harcosan és okosan játszik a válogatott. "Ebből a harcosság és a bátorság megvolt, és hiányzott néhány jó egyéni teljesítmény. A feladatunk, hogy amit egy játékosnak nem sikerült megcsinálnia, azt képes legyen megcsinálni, s hogy aki ma jól játszott, az később is megismételje ezt a teljesítményt" - árulta el Kemény Dénes, aki szerint tulajdonképpen már az elején eldőlt a meccs. "Amit az első negyed fél-háromnegyed részében hoztak rajtunk, az el is döntötte a meccset, hiszen a folytatásban sok helyzet maradt bennünk, és nagyon rosszul védekeztünk hátrányban. A végén pont annyi lett a különbség, mint amennyivel az elején elhúztak."

Mindennek nagyon össze kellett volna jönnie az aranyhoz

"Azért kaptunk ki, mert tíz gólt kaptunk. Azzal semmi gond nem volt, hogy nyolcat lőttünk, ám csak hatot kellett volna kapnunk, s akkor most ünnepelhetnénk" - nyilatkozta az [origo]-nak az elődöntő legjobb magyarja, a három gólig jutó Madaras Norbert.

Bár támadásban nem nyújtott maradandót a csapat - kihagyott két ötméterest is -, való igaz, hogy a legnagyobb gond a védekezéssel volt, és a magyar oldalon a kapusbravúrok is elmaradtak. Szécsi Zoltán roppant bosszús az elpuskázott lehetőség miatt: "Benne volt a csapatban, hogy hazavigye az Eb-aranyat, ehhez azonban mindennek nagyon össze kellett volna jönnie" - mondta lehajtott fejjel az Eger kapusa. "Nem a magyar válogatott volt a torna egyetlen esélyese, ezzel együtt szerintem nagy eredmény, hogy bejutottunk a legjobb négybe. Arra is volt esélyünk, hogy - jobb játékkal - bejussunk a döntőbe, de sajnos nem sikerült, mert nem játszottunk jól" - folytatta Szécsi, majd azt mondta, hogy az olaszoknak csak gratulálni tud, akik "nem véletlen, hogy csak a horvátoktól kaptak ki a másik csoportban".

Arra a kérdésünkre, hogy Kásás Tamással és Kiss Gergővel vajon tovább is eljutott-e volna a válogatott, Szécsi így válaszolt: "Volt, hogy velük sem nyertünk. Azt azért elmondom még, hogy minden éremnek tudunk örülni, így akár egy bronznak is."

Amikor Stefano jól játszik

Az ellenfél csütörtöki kulcsembere az a Pietro Figlioli volt, aki Brazíliában született, majd az ausztrál válogatottal két olimpiát, a 2004-est és a 2008-ast is megjárta, ma pedig már olasz válogatott. Figlioli Madaras Norberttel együtt játszik a Pro Reccóban, s klubtársához hasonlóan három gólt szerzett, igaz, ő ezzel győzelemhez segítette csapatát.

"Azért nyertünk, mert csapatként játszunk. A csapat nyer, a csapat szenved vereséget, nem számítanak az egyéniségek. Illetve egy kivétel van, a kapus, akinek egyedül kell megfognia a lövéseket. De ez nekünk nem okoz problémát, mert Stefano hihetetlen, amikor ő jól játszik, akkor egyszerűen nem lehet neki gólt dobni" - vallott az olasz titkokról Figlioli, majd hozzátette, hogy nem tudja, az általa nagyra becsült Szécsi miért nem tudott úgy védeni, ahogyan azt már ő is megszokta.

"A taktikánk, hogy mérgesen, vagy inkább úgy mondanám, agresszíven arra koncentráltunk, hogy nyerjünk. Horvátországot legyőzhetjük, ha ugyanúgy játszunk a döntőben, mint ahogyan most pólóztunk a magyar csapat ellen. Ez elég kell, hogy legyen, ha mégsem, akkor majd gratulálunk nekik" - folytatta a huszonhat éves, jobbkezes pólós.

Szivós Márton (kékben) Niccolo Gitto szorításában

Figliolinak felvetettük: hogyan lehet az, hogy szinte csak magyar drukkerek voltak a lelátón, hol voltak az olaszok? "A legnagyobb probléma, hogy túl későn, szeptemberbe nyúlóan rendezték meg az Eb-t, s az emberek már visszamentek dolgozni. De mi nyerni jöttünk ide, nem pedig nézni, hogy kik és mennyien néznek minket. Ha eljönnek, az jó, hálásak vagyunk érte, de elsősorban azért vagyunk itt, hogy játsszunk. Én legalábbis nem foglalkozom a nézőkkel, csak a pólóra figyelek."

Az olasz diadal receptjét is elárulta: "Nem volt könnyű győzelem. Hosszasan tanulmányoztuk az ellenfél játékát, és tisztában voltunk vele, hogy Madaras vagy éppen a Varga testvérek milyen nívót képviselnek. Éppen ezért a célunk az volt, hogy a kulcsembereket kikapcsoljuk a játékból. Persze tudtuk, hogy az olimpia után a magyarok sok játékost elveszítettek, ám mivel Magyarországon nagy kultúrája van a vízipólónak, nem lett rosszabb a csapat, a hiányzókat gyorsan sikerült pótolni. Mégis, a mi csapatunk ma erősebb volt, elhittük, hogy nyerhetünk."

Úgy véli, az olasz együttes ismét olyan lehet, mint régen: "Az új, fiatal csapat nagyon jó, mindenkiben megvan a győzni akarás. A korábbi válogatottban megannyi harmincon túli pólós játszott, míg most az átlagéletkor 25-26 körül van. Van egy jó edzőnk, aki tudja, mi a jó csapatnak."

Arról is megkérdeztük Figliolit, hogy szerinte miért volt gyengébb a magyar csapat annál, mint azt sokan, talán ők is várták: "Nem hiszem, hogy bármi probléma lett volna, talán kicsit fáradtak voltak a magyarok. Meglehet, a négynapos pihenő nem tett jót nekik, mert az ő esetükben is formálódó, új, fiatal csapatról van szó."

A bronz jobb lenne az ezüstnél

Végezetül Beck György csapatvezetőt kértük meg, hogy mondja el, mit jelenthet a jövő szempontjából egy Eb-harmadik vagy -negyedik hely, egyáltalán, van-e közötte különbség: "Négyéves ciklusokban gondolkodunk, Pekingben nyert a csapat, ám utána sokan abbahagyták, aztán Rómában hatodik lett, míg most, reméljük, hogy harmadik lesz. Lépegetünk előre, és igyekszünk beépíteni a fiatalokat. Egy ezüstérem sokszor rosszabb, mint egy bronz, győzelemmel befejezni az Eb-t mégiscsak jobb lenne."