- A tavalyi, bronzérmet hozott margitszigeti Eb után két hónapot készült az Egyesült Államokban, majd hármat Hollandiában, ahonnan csak a múlt héten tért haza. Bejött az elképzelése?
- Abszolút, és erre a legjobb bizonyíték, hogy februárban az olasz Cagnotto mögött ezüstérmes lettem a stockholmi Európa-kupán, ráadásul életem legmagasabb pontszámával. Amivel egyébként az Eb-t is megnyertem volna. A legjobb európaiak közül csak egy orosz és egy német lány hiányzott, vagyis nagyon erős volt a mezőny. S annak különösen örülök, hogy a hazai pályán versenyző Európa-bajnok svéd Lindberget is sikerült legyőznöm.
- Mi az, ami leginkább a hollandiai felkészülés mellett szól?
- Az, hogy Eindhovenben teljesen nyugodtan, csak a műugrásra koncentrálva, ideális feltételek között tudok készülni. Mégpedig az edzőmmel, hiszen Ligárt Balázs a holland válogatott szövetség kapitánya. S hogy egy apró példát mondjak az ottani lehetőségekre: a fedett uszodánkban az 1 méteres deszkák hidraulikusan emelhetők, de a rendszer csak akkor működik, ha a medence mélysége pontosan öt méter, mert ez is változtatható. Leesett az állam, amikor ezt láttam.
- Elszakadva a műugrástól, mi az, ami még megfogta Hollandiában?
- Például Amszterdamban a híres Madame Tussaud-panoptikum nagyon tetszett. Van például fotóm arról, hogy együtt vacsorázok George Clooneyval, vagy amint együtt "énekelek" James Brownnal...
Duett James Brownnal
- A világbajnokság majd csak március 18-án kezdődik. Miért utaznak ki ilyen korán?
- Melbourne-ben kilenc óra időeltolódás, akklimatizálódnunk kell, és azt mondják, hogy minden órának egy nap felel meg. S természetesen nem csak mi leszünk ott már a hét végén.
- A világbajnokságokról mi az eddigi legjobb eredménye?
- A 2003-as barcelonai vb-ről 12. hely, 1 méteren. A 2005-ös montreali vb-n sajnos nem lehetettem, mert akkor műtöttek.
- Most milyen létszámú mezőnnyel számol?
- Szerintem ötvenen biztosan leszünk.
Vacsora George Clooneyval
- És hova várja magát?
- A legfontosabb az, hogy az olimpiai számban, vagyis 3 méteren megszerezzem a pekingi kvótát. Ehhez a tizenkettes döntőbe kell kerülnöm. A selejtezőből tizennyolcan jutnak be a középdöntőbe, s innen már nem lesz könnyű továbblépni. Az európai versenyzők mellett a kínaiakkal, az amerikaiakkal és a japánokkal is számolni kell. Ezzel együtt elszánt és bizakodó vagyok, hogy bejutok a döntőbe, ott pedig már bármi megtörténhet. Az biztos, hogy a fináléban már teljesen felszabadultan tudnék ugrani.
- Kis lazításként megnézi majd az úszókat vagy a pólósokat?
- Ha lesz rá lehetőségem, feltétlenül. És szeretnék majd egy kicsit napozni is az óceán partján. De ott a vízbe biztosan nem megyek bele.
- Miért nem?
- Az a helyzet, hogy nagyon félek a cápáktól... Még egészen kicsi voltam, amikor láttam a híres filmet, és ez elég komoly traumát okozott számomra. Azóta a vízben igazából csak a medencében érzem magam biztonságban, mert annak lelátok az aljára, és tudom, hogy ott nem támad meg se cápa, se semmilyen tengeri szörny, polip. Nekem már a Balatonban is végem lenne, ha egy angolna hozzám érne, szóval, az óceánba semmi pénzért sem lehet becsalni.
Fábik Tibor