„Ezen a hétvégén mindent láthattunk, ami benne van a short trackben, amitől izgalmas, látványos ez a sportág – mondta az Origónak az éremátadások után a montreali Maurice Richard Aréna folyosóján Szabó Krisztián.
Eséseket, talpra állásokat, és egy összetett ezüstérmet úgy, hogy előtte nem voltunk egyéniben a dobogón. Olyan dolgok történnek meg egy világbajnokságon, amit máshol nem nagyon láthatunk.
Ennek egyik oka éppen az a 3000 méteres szuperdöntő, amit Liu Shaolin Sándor megnyert, annyi pontot szerezve ezzel, hogy a hetedikről a második helyre kapaszkodhatott fel az összetettben – amiért már járt egy világbajnoki ezüstérem. Amit korántsem adnak ingyen a rövidpályás gyorskorcsolyában.
„Azt nagyon fontos látni, hogy az első két döntőben, 500 és 1500 méteren a két döntő tíz helyén kilenc különböző koris volt, azaz csak egyetlen duplázó (az orosz Szemen Elisztratov – a szerk.) volt.
Vagyis itt volt legalább tíz olyan versenyző, aki bármelyik távon döntőbe juthatott, vagy érmet nyerhetett.
Ezért nem lehet nyugodt senki, amíg vége nincs az utolsó versenynek is, mert úgy meg tudják keverni a kártyákat, hogy az valami félelmetes."
A világbajnokság versenyszámait értékelve a szakember amondó volt, hogy az 1500 a szezon végi fáradtság ellenére is jól sikerült – öt egyéni indulónkból négy továbbjutott – szemben az ötszáz méterrel, ahol finoman fogalmazva sem voltunk szerencsések, vagy elestek a mieink, vagy kizárták őket. A vasárnapi 1000 méteres futamokat értékelve Jászapáti Petrea negyeddöntős búcsúját egyértelműen a mentális fáradtságra vezette vissza, a fiúknál viszont más volt a helyzet.
„Ádó kiesését nagyon sajnáltam, mert szerint ott szabálytalan volt vele szemben a kanadai, aki egyértelműen meglökte, attól esett el.
Az első kanyarban így nem szoktak elesni, főleg nem Ádó szintű korcsolyázók
– mondta Szabó Krisztián a számot végül megnyerő Charles Hamelinnel történt incidensről. – Egyébként is volt több, számunkra megkérdőjelezhető bírói döntés, de úgy vagyunk vele, hogy ez is a short track része, van, amikor számunkra kedveznek, máskor meg nem."
A szakember szerint látható volt Liu Shaoang kissé nehezen viselte ezt, mert nagyon szeretett volna egyéniben bizonyítani a rosszul sikerült olimpia után. „De még nagyon fiatal, fel fog ebből állni, és szép eredményeket hoz majd a későbbiekben, ebben egészen biztos vagyok."
Liu Shaolin Sándor utolsó futama azonban nem csak őt, hanem az egész magyar küldöttséget kárpótolta. A rajt előtt az öltözőben ment a matek, a csapattársak minden forgatókönyvet lejátszottak, hogy mi kellhet egy dobogós helyhez. A kanadai Charles Hamelin első helye már biztos volt, de minden más szabad prédaként várt a vadászokra.
Liu Shaolin Sándor lecsapott az ezüstre:
„De azt előre megmondani, hogy mi fog működni, lehetetlen. Jó taktikát választottak a kínaival, a végén pedig óriási harcban Sanyi győzött. Ebben a futamban minden szépsége benne volt a sportágnak."
A váltók ezúttal nem tudták hozni a remélt jó teljesítményt. Az olimpiai bajnok férfi váltó az elődöntőben kecsegtető pozícióban bukott, így csak a B-döntőben futhatott, ahol viszont egy újabb eséssel zártak. Az egy évvel korábban vb-ezüstérmes lányok is a B-döntőig jutottak, ahol az oroszok kizárása után másodikok, összesítésben pedig hatodikak lettek végül. „A fiúk esései egyértelműen a mentális fáradtságnak tudhatók be.
A lányokon viszont az elődöntőben látszott, hogy nagyon jól koriznak, össze van rakva a társaság, és ma is szuperül mentek,
amíg nem történt az a szerencsétlen összeakadás, amiről senki nem tehetett. Le a kalappal a teljesítményük előtt. Voltak olyan számok, ahol lehetett volna jobb eredményt elérni, de, amikor kijöttünk, senki nem gondolta volna, hogy az olimpia után egy összetett ezüstérmet tudunk elhozni."
A váltó mellett az egyén számokban induló Bácskai Sára Luca (70) és Jászapáti Petra teljesítményével is elégedett az edző:
A szakember szerint a mentális fáradtság volt az oka, hogy sok esést láthattunk az egyébként töredezett, és igen rossz minőségű jégen. „Ez azért érdekes, mert az ehhez hasonló csarnokokban, ahol ilyen jó a klíma (a lelátón kellemes pulóveres idő volt – a szerk.) nem szokott ilyen gond lenni, hogy ennyire tördezzen a jég. Nem tudjuk, mi lehet az oka, lehet, hogy a víz minőségében kell keresni az okot. Kezdettől fogva érződött, hogy nem volt gyors a jég, amikor meg elkezdték locsolni, akkor egyszerre puhult fel és kezdett el töredezni, ami merőben szokatlan jelenség.
A versenybírókon is látszott, hogy próbálkoznak mindennel, de nem találták meg az ideális megoldást.
A kanadaiak számára viszont abszolút hazai pálya volt a Maurice Richard Aréna jege, különösen a férfiak számára, akik három aranyat, mindhármat Charles Hamelin, valamint egy ezüstöt nyertek a vb-n, amihez a nők is hozzátettek még két bronzérmet. „Ritka az, amikor egy csapat a saját csarnokában, a saját jegén rendezhet vb-t, egyben szerencsés dolog is. Hamelin különösen ki tudta használni, és abszolút megérdemelten lett ő az összetett vilábajnok."