Vágólapra másolva!
Hiába szeretne az esport bekapcsolódni a klasszikus sportok legfontosabb eseménysorozatába, ez nem olyan egyszerű.

Már csak néhányat kell aludni a 2024-es párizsi olimpia megnyitó ünnepségéig, amikor elkezdődik az idei év legnagyobb és legnézettebb sporteseménye. A rekordlétszámú magyar delegáció már letette az esküt, innentől semmi és senki nem akadályozhatja meg őket, hogy megmérettessék magukat a világ legjobbjai ellen. Az esportolók azonban ezt csak a közönség soraiból nézhetik,

ugyanis még mindig nem érkezett el az a pillanat, amikor szerves részét képezi a digitális, kompetitív videójátékozás a hagyományos versengésnek.

Az egyik legnagyobb különbség a sportok és az esportok között, hogy utóbbiban a legnépszerűbb címek mind-mind a csapatjátékok közé sorolhatóak. League of Legends, Dota 2, Counter-Strike 2, Mobile Legends: Bang Bang, Free Fire, Overwatch 2, Call of Duty, Apex Legends stb. A videójátékok világában azonban nem nemzetek, hanem szervezetek csapnak össze, ami talán az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy miért nem tart szinte semmilyen érdeklődésre számot az Olympic Esports Series. Virtuális baseball, vitorlázás, kerékpározás? Ezek szinte teljesen a periférián vannak a nézettségi statisztikákban. 

A sakk egy érdekes kivétel, mert Magnus Carlsen és Hikaru Nakamura, valamint Tyler1 miatt egyre többen ismerkednek meg az egyik legősibb “sporttal”. 

Egy szó, mint száz. Amíg a nemzeti vonal teljesen másodlagosnak számít az esportban, addig nem várható el, hogy a kiadók, csapatok és maguk a játékosok teljes mellszélességgel kiálljanak amellett, hogy az olimpiát össze kéne kapcsolni a gaming világgal. Az IESF (Nemzetközi Esport Szövetség) ugyan minden évben próbálkozik az egyes országokat összeverbuválni, azonban ezek a válogatottak közötti küzdelmek még csak kevesek ingerküszöbét ütik meg a statisztikák és díjazás alapján.