William Gallas, az egyszemélyes védelem

Az Arsenal FC francia légiósa mindig is öntörvényű labdarúgónak számított, pályafutása során többször is összebalhézott főnökeivel, mert szerinte nem az ideális poszton akarták őt szerepeltetni. Azt azonban senki sem veheti el Gallastól, hogy korunk egyik legjobb hátvédje, aki sokoldalúsága mellett (hiszen a hátsó alakzat minden posztján képes kiváló teljesítményre) küzdőszellemével is kiemelkedik a mezőnyből.

Az ifjú tehetség életében tehát új fejezet kezdődött, amelynek során Gallas már csak a labdarúgásra koncentrált. Míg a többi gyerek az utánpótlás-akadémián a hét végén hazautazott szüleihez, addig ő nagybátyjánál töltötte a szabad napokat, nem csoda, hogy hétfőnként alig várta a visszatérést Clairefontaine-be, ahol ismét barátaival tölthette az időt. Eleinte csatárként vették őt számításba a sportiskolában, de az egyik szakember, a portugál származású Joaquím Francisco Filho visszavezényelte a védelembe, így Gallasból hátvéd lett - aki azonban múltjának köszönhetően más posztokon is megállta a helyét.

Az utánpótlás-akadémián egyébként olyan évfolyamtársai voltak, mint Jérome Rothen vagy Thierry Henry, vagyis kiváló közegbe került, de így is meglepetést jelentett, hogy 17 évesen máris bejelentkezett érte egy profi klub.

Ez az egyesület az akkoriban a második vonalban szerénykedő SM Caen volt, amelynek Gallas 1994-ben lett a játékosa, és ahol gyorsan új barátokra tett szert.

Az idősebb játékosok közül a szintén guadeloupe-i származású David Sommeil, a kameruni Bill Tchato és Étienne Mendy (aki ma már Gallas ügynöke) vették őt pártfogásukba, és a fiatal focista gyorsan be is verekedte magát az első csapat keretébe. Az 1995-1996-os pontvadászatban a második vonalban 16 találkozón szerepelt, az együttes pedig az Olympique Marseille-t megelőzve megnyerte a második vonal küzdelmeit, és feljutott a legjobbak közé. Gallas teljesítményének köszönhetően a korosztályos válogatottba is meghívót kapott, és Henryval, Nicolas Anelkával, David Trézéguet-vel együtt oszlopos tagja volt az 1996-ban az U18 Európa-bajnokságon szerepelt francia együttesnek. A gallok mind a négy találkozóját végigjátszotta (köztük a Magyarország ellenit is), és a torna végén aranyérmet akasztottak a nyakába.