Stabilizál és hátrányba hoz a német foci különcködése

Az angol, spanyol vagy olasz klubokat bármikor megveheti egy milliárdos befektető, Németországban azonban ez nem lehetséges. Az 50+1-nek nevezett szabályt most a bíróság előtt szeretné megtámadni a Hannover elnöke, szerinte ugyanis ez akadályozza, hogy a német klubok felvegyék a versenyt külföldi riválisaikkal.

Angliában lassan mindennapos hír, hogy új befektetők vásárolnak tulajdonrészt valamelyik klubban, az elmúlt években tulajdonost váltott többek között a Chelsea, a Liverpool, a Manchester United és a Manchester City is. De magánkézben van az AC Milan is, amelynek tulajdonosa nem más, mint az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi, és azoknak a milliárdosoknak, akik szeretnék a labdarúgásba fektetni a pénzüket, megvan a lehetőségük arra is, hogy Spanyolországban vegyenek maguknak klubot.

Cserébe a befektetők teljhatalmat kapnak, Németországban azonban mindez elképzelhetetlen a Német Labdarúgó-liga (DFL) szabályai miatt. A szervezet még 1999-ben hozott egy határozatot, amely engedélyezi ugyan a sportegyesületeknek, hogy futballcsapatukat önálló gazdasági társulássá alakítsák, ám a klubnak mindenképpen meg kell őrizni legalább a tulajdonjog 51 százalékát. A DFL annak érdekében döntött így, hogy pénzügyi befektetők ne vehessék át az irányítást a futballcsapatoknál. A szabály alól mindössze ketten élveznek kivételt: a Bayer Leverkusen és a VfL Wolfsburg, amelyek egy-egy cég sportegyesületei. Leverkusenben a Bayer gyógyszergyár, Wolfsburgban pedig a Volkswagen autókonszern a 100 százalékos tulajdonos.

A szabály nagyon sokáig jól működött, de a labdarúgásban bekövetkezett pénzügyi változások hatására a németek lépéshátrányba kerültek a külföldi klubokkal szemben. Az angol, olasz vagy spanyol csapatok ugyanis sokkal csábítóbbak a befektetők számára, hiszen a pénzükért hatalmat, szabad irányítást kapnak. Angliában egymás után történtek a tulajdonosváltások, a csapatoknak az esetek többségében javultak a pénzügyi lehetőségeik, ami elsősorban a játékosvásárlásban nyilvánult meg. Nem véletlen, hogy az átigazolási rekordokat figyelembe véve a Bundesliga messze elmarad a Premier League-től, a Serie A-tól vagy a Primera Divisióntól, és a német csapatok a Bayern Münchent leszámítva képtelenek külföldi sztárokat igazolni.

Ezzel a szabályozással persze nem mindenki ért egyet, legfőbb ellenzőjének a Hannover elnöke számít. Martin Kind véleménye szerint az 50+1 szabály hátrányosan érinti az olyan egyesületeket, amelyek nem rendelkeznek tőkeerős szponzorral, és ez által egyenlőtlen esélyeket teremt a klubok között. Kind többször is felvetette a ligánál, hogy felül kellene vizsgálni a szabályt, és tavaly novemberben hivatalosan is beterjesztett egy új javaslatot. A módosításhoz kétharmados többségre lett volna szükség az első- és másodosztályú klubokat tömörítő DFL-en belül, de a 36 csapat képviselői közül 32-en a váltás ellen szavaztak, hárman pedig tartózkodtak - vagyis az 50+1 marad. Legalábbis egyelőre, mert Kind nem áll meg, és most már bíróság előtt támadja a ligát, mondván, a szabályozás ellentétes az Európai Unió elveivel.

Az ügynek tehát nincs vége, azonban könnyen lehet, hogy Kind nem a legjobb időpontot választotta, hiszen a nemzetközi labdarúgásban éppen az ő elképzeléseivel ellentétes trend észlelhető. A Michel Platini által sokat hangoztatott "pénzügyi fair play" elve, illetve az angol sztárklubok egy részét fenyegető adósságok azt mutatják, hogy hosszútávon a német modell mindenképpen biztonságosabb - még ha nem is sikeresebb.

A szurkolók mindenesetre maximálisan kiállnak az 50+1 mellett, több stadionban is olyan transzparensek jelentek meg, amelyek támogatták az érvényben lévő szabályt, sőt, az Unsere Kurve nevű országos szurkolói szervezet 100 ezer aláírást gyűjtött, hogy igazolja annak létjogosultságát.

A liga elnöke, dr. Reinhard Rauball kijelentette: "A Bundesliga hű marad az elveihez, ragaszkodik azokhoz a szabályokhoz, amelyek hozzájárultak a sportág németországi sikeréhez és népszerűségéhez, jelesül a stabilitáshoz, folytonossághoz és a szurkolók érdekeinek figyelembevételéhez."

Szavaiban sok igazság van: aligha véletlen, hogy jelenleg a német bajnokságban a legnagyobb az átlagnézőszám a topligák közül. Mindez nem csak a remek létesítményeknek köszönhető (a 2006-os vébére szinte az összes nagyobb stadiont felújították Németországban), hanem annak is, hogy például sokkal alacsonyabbak a jegyárak, mint mondjuk Angliában, mert a klubok nem csak bevételi forrásként tekintenek a szurkolókra.

www.global-soccer.eu