Az Elsőfokú Licencadó Testület április 27-én hat klubnak nem adta meg az NB I-es licenckérelmet, és hiánypótlásra szólította fel a Siófokot, a Diósgyőrt, a DVSC-t, a Kecskemétet, az Újpestet és a Mezőkövesdet. A licenchez pénzügyi, jogi, személyügyi, sportbeli, infrastrukturális és pénzügyi szempontból is meg kell felelni (a részletes klublicencszabályzatot ide kattintva nézheti meg). Utóbbi kritériumba tartozik, hogy a kluboknak sem az adóhatóság, sem a Magyar Labdarúgó Szövetség, sem pedig a játékosok felé nem lehet tartozása. A Ferencváros is átment a szűrőn, pedig a klub hónapok óta tartozik a játékosoknak, a felmerülő kérdésre a válasz az arculatátviteli szerződés lehet.
Több NB I-es klub is munkaszerződést köt a játékosaival, általában minimálbérről (78 ezer forint) vagy minimálbér közeli összegről szól a kontraktus, ezt az összeget pedig rendszeresen át is utalják, a Ferencvárosnál is megkapják a játékosok az alapbérüket. A fizetésük nagyobb részét azonban több csapatnál is megbízási szerződés alapján, arculatátviteli és reklámtevékenység fejében kaphatják meg a sportolók, ezt a szerződést viszont a játékosok nem a klubokkal kötik.
"Mi csak a klubbal érvényben lévő munkaszerződéseket ellenőrizhetjük" - mondta az [origo]-nak Varjú Tamás, az Elsőfokú Licencadó Testület elnöke, elismerve ezzel, hogy a játékosok felé fennálló tartozás követelménye könnyen átjátszható. "Nem tudunk ezzel mit kezdeni, mi a szabályzat szerint járhatunk csak el. A magánvéleményem az, hogy nem biztos, hogy az UEFA és a FIFA új irányvonalával, a pénzügyi fair play-jel megegyezik ez az út" - tette hozzá Varjú Tamás.
Információink szerint történtek próbálkozások, hogy bezárják ezt a kiskaput. Szerették volna 2009-ben úgy megváltoztatni a szabályokat, hogy a játékosoknak arról is nyilatkozniuk kelljen, hogy van-e más, a labdarúgással összefüggő szerződésük, ám a klubtulajdonosok alkotta NB I-es bizottság nem szavazta meg a szabálymódosítást.
A másik megoldás az ekhósítás, azaz, hogy a sportolók és a munkaadóik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint, kedvezményesen adózhassanak, mint a színészek, az újságírók és a művészek. A sporttörvényt 2010-ben módosították is, ám eddig nagyon kevés sportklub állt át erre a fajta adózásra, hiszen az arculatátviteli szerződésekkel még mindig jobban járnak, mint az ekhóval. A Ferencváros labdarúgócsapatánál is maradtak a már jól bevált módszernél, így nem okozhatott gondot, hogy a klub megkapja az NB I-es induláshoz szükséges licencet.
Az ekho az egyik megoldás Ekho, azaz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Egyszerűsített azért, mert a bruttó jövedelem 15%-át kell a magánszemélynek, és 20%-át a munkáltatónak közteherként az állam felé befizetnie. A 15% fedez 9,5% személyi jövedelemadót, 3,9% nyugdíjjárulékot és 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy az ekhós jövedelem táppénzre, illetve munkanélküli ellátásra nem jogosít, továbbá nyugdíjas személy ekhós jövedelme alapján 0,5%-os emelésre nem jogosult. A 20% fedez 1,2% egészségbiztosítási járulékot és 18,8% nyugdíjbiztosítási járulékot. |
A Videotonnál máshogy gondolkoznak, a listavezetőnél januártól áttértek az ekhóra. A klub tulajdonosa, Garancsi István tavaly decemberben így nyilatkozott az [origo]-nak: "Adózni kell, és a játékosok is adózni fognak. Nem tudom, a többi klubnál ezt hogyan fogják csinálni, de nálunk ez a szabály lép életbe. Elegem van már abból, hogy két és fél éven át nagy pénzekért komoly adószakembereket kellett alkalmaznom annak érdekében, hogy támadhatatlanok legyenek a Videoton kifizetései. Tény, hogy Magyarországon - és most talán egy kicsit karikírozom a helyzetet - az adót, mint olyat, a futballisták és a sportvállalkozások nem ismerik. Ennek az állapotnak szerintem most vége."
A reklámszerződésekkel való ügyeskedés külföldön is működőképes, ám ott teljesen nyilvánosak a szerződések, így az illetékes bizottság tökéletesen tisztában van azzal, hogy például David Beckham és Cristiano Ronaldo munkaszerződésében milyen összeg szerepel, mint ahogy a reklámszerződések részletei is nyilvánosak.
A hiánypótlásra felszólított kluboknak egyébként május 12-éig kell beadniuk az Elsőfokú Licencadó Testület által kért dokumentumokat, és ha azok nem érkeznek meg, vagy nem találja a grémium megfelelőnek, akkor nincs több lehetőség a javításra. "A csütörtöki már tényleg az utolsó határidő a pótlásra, szorít az idő minket is, május 31-éig kell az UEFA-nak és a FIFA-nak továbbküldenünk a dokumentumokat. Amelyik klub nem kapja meg a licencet, az fellebbezhet, de nincs lehetőség pótlásra, így a május 12-éig benyújtott dokumentumok alapján döntene a fellebbviteli bizottság is" - magyarázta Varjú Tamás.
A hiánypótló klubok biztosak abban, hogy megkapják a licencet A felszólított klubok közül a Mezőkövesd és a Siófok kivételével sikerült elérnünk a csapatok vezetőit. Mindannyian úgy vélik, hogy nem lesz gond a licencekkel. Kovács Zoltán, az Újpest FC sportigazgatója: "Már az első határidő napján beadtunk minden szükséges dokumentumot, de öt percet késtünk vele, ezért nem fogadták el. Nem aggódunk, mert minden rendben van a papírokkal." Losonczy László, a Kecskemét ügyvezető igazgatója: "Sajnos nem tudtunk időben elkészülni az egyik pénzügyi nyilatkozattal, de azóta pótoltuk a hiányt. Nem tartozunk senkinek, mindenkit kifizettünk, szóval nem lehet probléma." Dudás Hunor, a Diósgyőri VTK ügyvezetője: "Csak néhány formális probléma adódott az első alkalommal is, pótoltuk már a dokumentumokat, bízom benne, hogy mindent rendben találnak." Szilágyi Sándor, a DVSC-TEVA cégvezetője: "Már az első alkalommal is mindent benyújtottunk, amit be kellett, de pont azon a héten hétfőn távozott Zdenek Scasny vezetőedző. Az MLSZ-nek jeleztük, hogy edzőváltás van nálunk, a licencadó testület azt kifogásolta, hogy őket viszont nem értesítettük erről, de akkor sem értettük ezt a problémát, mert a licencszabályzat szerint harminc napunk volt arra, hogy másik edzőt találjunk." |