Fél tucat határon túli focista is szóba jöhetne a válogatottnál

A magyar válogatott szakvezetése többször is élőben nézte meg a román másodosztályú FC Bihor játékosát, a magyar felmenőkkel rendelkező Adrian Markust, akinek esélye van rá, hogy meghívót kapjon a magyar válogatottba. Egervári Sándor szövetségi kapitány szerint több határon túli labdarúgót is figyelnek, megpróbáltuk összeszedni, ki jöhet még szóba a válogatottnál.

A román FC Bihorban az előző idényben két magyar futballista is szerepelt, a nagyváradi csapat kapuját Pogacsics Krisztián védte, a középpályán pedig Birtalan Botond játszott, azonban a magyar válogatott szövetségi kapitánya nem miattuk nézte meg a csapat több bajnokiját is. Egervári Sándor a tizennyolc éves Adrian Markusra volt kíváncsi, aki tizenkét góljával második lett a góllövőlistán. A támadó román nemzetiségű, és csak néhány szót tud magyarul, de vannak magyar felmenői is, így akár az állampolgárságot is megkaphatja - ez esetben pedig a válogatottban is játszhatna.

A lengyel és a török példa

A honosítás jelensége már a korábbi szabályrendszerben sem számított ritkaságnak, az utóbbi időben pedig egészen komoly méreteket öltött. Egyes országok külön hivatalt hoztak létre, hogy begyűjtsék az információkat a szóba jöhető játékosokról. A törökök elsősorban Németországból igyekeznek összeszedni a török gyökerekkel rendelkező focistákat, míg a lengyelek egész Nyugat-Európában aktívak ebből a szempontból.

Magyarország számára elméletileg szintén adott ez a lehetőség, hiszen a környező országokban több mint kétmillió magyar nemzetiségű ember él, mégis csak nagyon ritkán volt példa arra, hogy egy magyar válogatottban szereplő játékos nemcsak a határainkon túl született, de nem is játszott magyar klubban. A Magyarországon született, de Németországban felnőtt és ott focizó Rádoki János ugyan kapott meghívót Bicskei Bertalantól, de végül nem lépett pályára a válogatottban, míg Priskin Tamás vagy Kerekes Zsombor magyar klubban hívta fel magára a szövetségi kapitány figyelmét.

Balhátvéd Marosludasról

A romániai magyarok közül a Vasluiban futballozó Papp Pálról (Paul Papp) és a Steaua Bucuresti középpályásáról, Gárdos Florinról már lemaradtunk: ők mind a ketten pályára léptek tétmeccsen a román válogatottban, így a jelenlegi szabályozás szerint már nem szerepelhetnek a magyarban (a szabályozásról lásd keretes írásunkat). A Marosludason született Sepsi György azonban még szabad, hiszen bár háromszoros válogatott, mind a három alkalommal barátságos mérkőzésen szerepelt. A 25 éves balhátvéd jelenleg a temesvári Politechnicában futballozik, de megfordult a Benficában és a Racing Santanderben is.

Érdemes lenne elgondolkozni a nagyváradi születésű Claudiu Keserü beválogatásán is. A 24 éves csatárt néhány éve óriási tehetségnek tartották, 17 évesen szerződtette a francia Nantes, azóta futballozik Franciaországban, az előző idényben a másodosztályú Angers-ban kilenc gólt szerzett. Huszonöt mérkőzésen játszott a román U21-es válogatottban, azonban a felnőttek között egyszer sem szerepelt, vagyis akár magyar válogatott is lehetne.

Két szlovák bajnok

A felvidéki magyarok közül szlovák válogatott lett Németh Szilárd, Borbély Balázs vagy a 2010-es vébén is játszott Saláta Kornél. A Bolton Wanderersben is megfordult csatár, Harsányi Zoltán azonban még nem lépett pályára a nagyválogatottban, más kérdés, hogy a 24 éves támadó karrierje eddig nem alakult olyan fényesen, mint ahogy sokan várták akkor, amikor 2007-ben az angolok megvették. Harsányi tavaly nyáron visszatért Szlovákiába a DAC-hoz, de a dunaszerdahelyiek tavasszal kölcsönadták az iráni Paykannak.

A korosztályos szlovák válogatottakban azonban több magyar nemzetiségű játékos is akad, akire érdemes odafigyelni. A húszéves Németh Zsolt a DAC középhátvédje, Kiss Fülöp idén aranyérmet nyert a Slovannal, és védekező középpályásként 29 bajnokin hatszor volt eredményes (ő tavaly novemberben a szlovák U21-es válogatottal játszott Magyarország ellen), Szarka Ákos pedig tavasszal kezdte beverekedni magát a Slovan csatársorába. Kiss dunaszerdahelyi, Szarka pedig kisudvarnoki születésű.

Az osztrák Mattersburg középpályása, Patrick Farkas mindössze 18 éves, a nemrég véget ért idényben alapember volt csapatában, 30 bajnokin lépett pályára, és már valamennyi korosztályos válogatottban szerepelt - a felnőttek között azonban még nem, így akár ő is lehetne magyar válogatott, ha felvenné az állampolgárságot.

A válogatottság sem akadály

Az 1960-as évekig semmilyen szabály nem rendelkezett arról, hogy egy futballista hány ország válogatottjában szerepelhet. Bár nem volt jellemző, hogy a játékosok egyik napról a másikra váltogatták hazájukat, de a csere nem is jelentett különösebb problémát: ha valaki másik országba igazolt, és megkapta az állampolgárságot, akkor pályára léphetett új hazája válogatottjában függetlenül attól, hogy korábban hányszor szerepelt a másikban.

Később a FIFA már szabályozta mindezt: a válogatottak más nemzeti csapatban már nem játszhattak, a kivételt csak a nagy politikai átalakulások jelentettek, így például az egykori Szovjetunió vagy Jugoszlávia futballistái dönthettek arról, hogy melyik utódállamban csapatát választják. Az akkori szabályok értelmében, ha valaki korosztályos válogatottként pályára lépett egy adott állam színeiben, akkor később már csak azt az országot képviselhette.

Ezen változtatott a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 2004 októberében hozott döntése, mely szerint a kettős állampolgárok 21 éves korukig válthatnak, majd 2009 júniusában a korhatárt is törölték a szabályból. Azóta egy játékos bármikor lehet másik ország válogatottja, amennyiben annak is állampolgára, és a régi színeiben nem lépett pályára felnőtt tétmérkőzésen - vagyis a korosztályos szereplések mellett már a barátságos összecsapások sem számítanak kizáró oknak.

www.global-soccer.eu