Egy üldözött zsidó tette naggyá a Bayernt

Az elmúlt évtizedben felfedezte korai történelmét a Bayern München és legnagyobb szurkolói csoportja, a Schickeria. A klub elfeledett elnöke, a dachaui koncentrációs tábort is megjárt Kurt Landauer miatt tartották a nácik zsidó klubnak a Bayernt. Nemrég film készült róla, a drukkerek pedig emléktornát rendeznek a tiszteletére.

Kurt Landauer 1884. július 28-án született Planeggben, 17 évesen már a Bayern München ifjúsági csapatában futballozott, de miután a családja Lausanne-ba költözött, felhagyott a futballal. Amint visszatért Németországba, 1905-ben ismét a münchenieknél jelentkezett játékra, és 1913-ban már ő volt a klub elnöke. Harcolt az első világháborúban, szolgálataiért megkapta a Vaskeresztet.

Kurt Landauer Forrás: Fcbayern.de

A háború után folytatta elnöki munkáját, 1919 és 1933 között irányításával a klub folyamatosan nőtt, egyre befolyásosabb és gazdagabb lett. Kétszer nyert dél-német bajnokságot (1926, 1928), háromszor pedig a német bajnokság döntőjében is szerepelhetett (1926, 1928, 1929).

A csúcsra 1932-ben jutott fel, amikor a csapat a későbbi Barcelona- és Feyenoord-edző, a játékosként Jimmy Hogan MTK-jában is megforduló Richard Kohn vezetésével bajnok lett. A következő aranyéremre 1969-ig kellett várni.

Utánpótlásképzés és profizmus

Landauer egy korát messze megelőző látnok volt. A jövőt az utánpótlásképzésben és a más stílusok megismerésében és elsajátításában látta. 1928-ban 36 korosztályos csapata volt a klubnak, összesen 535 játékossal, ami Németország legnagyobb és a legjobb utánpótlásközpontjává tette. Az elnök budapesti, bécsi és prágai csapatokat hívott barátságos meccsekre - olyanokat, amelyek nem az angol kick-and-rush stílust követték, hanem a Duna menti iskola rövidpasszos futballját játszották.

Landauer civilben a Münchner Neuesten Nachrichten nevű egykori lap hirdetési részlegének a vezetője volt. Régi vágású kereskedőként jellemezték, aki nem akart belevágni egy új stadion építésébe, inkább fizetést adott a játékosoknak. Már a húszas években a profizmusban látta a jövőt, de a német szövetség ellenállásába ütközött. A DFB csak az amatörizmust támogatta, és megtiltotta, hogy futballistákért átigazolási díjat fizessenek.

Ez a döntés egyértelműen a Bayern ellen szólt, Landauer ugyanis magyar és cseh játékosokkal erősítette meg a klubot, és titokban - törvénytelen módon - fizetett is nekik. Azzal érvelt, hogy Anglia (1888), Skócia (1890), Ausztria (1924) és Csehszlovákia (1925) után 1926-ban már Magyarországon is megalakult a Magyar Professzionalista Labdarúgók Szövetsége. A német szövetség 1932-ben adta be a derekát, amikor a válogatott eredményei már annyira rosszak voltak, hogy nyilvánvaló lett: változásra van szükség.

Emigráció és hazatérés

Landauer egy évvel a bajnoki cím és a náci hatalomátvétel után politikai okokból lemondott. Egyebek mellett miatta tartották a nácik a Bayernt zsidó klubnak (és támogatták inkább a helyi rivális 1860 Münchent) - írta nemrég a Die Zeit. 1938-ban Kurt Landauert zsidó származása miatt letartóztatták, a dachaui munkatáborba hurcolták. Harminchárom nap után megszökött, és Svájcba menekült. Négy testvére mind a koncentrációs táborban halt meg.

Népszerűségére jellemző, hogy egykori játékosai nem felejtették el, még egy 1940-es genfi barátságos mérkőzésen is kimentek hozzá a a nézőtérre, hogy üdvözöljék.

Így emlékeztek meg róla a Bayern-szurkolók Forrás: Fcbayern.de

1947-ben tért vissza Münchenbe, és addig kilincselt az amerikaiaknál, amíg engedélyt kapott a Bayern újraszervezésére. 1951-ben ismét a klub elnöke lett, munkájával előkészítette a sikeres jövőt. 1961. december 21-én halt meg.

Az ismeretlen elnök

A klub 2013. november 21-én választotta meg posztumusz tiszteletbeli elnöknek. Addig csak Uli Hoeness, Franz Beckenbauer vagy Karl-Heinz Rummenigge neve jutott eszébe mindenkinek, ha a Bayern nagynevű vezetőiről volt szó. A Frankfurter Rundschau még 2009-ben is azt írta, hogy nincs találat, ha beütik Landauer nevét a Bayern honlapjának keresőjébe.

Többek között Rummenigge is elismerte, hogy játékosként szégyen szemre sohasem hallott róla. "1974 és 1984 között játszottam a Bayernben, de tíz év alatt sohasem találkoztam Landauer nevével" - mondta.

Pedig a bajorok leghíresebb ultracsoportja, a Schickeria már 2006-ban úgy döntött, méltó emléket állít Landauernek. Megszervezte a rasszizmus elleni kispályás futballtornát (Antirassistisches Einladungsturnier), amely idén már kilencedik alkalommal várta a résztvevőket.

Díjazták a Schickeriát

A Schickeria idén októberben megkapta a rangos Julius Hirsch-díjat is a szövetségtől. "A diszkrimináció és antiszemitizmus minden formájával szembeni elkötelezettség mélyen gyökerezik a Bayern történetében. Örülök, hogy a szurkolók élettel töltötték meg ezt a hagyományt. A Schickeria kreatív koreográfiái és akciói ragyogó példái ennek. A Julius Hirsch-díjjal megérdemelt elismerésben részesültek" – idézte Rummeniggét a Bayern magyar szurkolói honlapja.

"A Schickeria világos jelzést ad mindenféle diszkriminációval szemben. A díjjal bátorítani akarjuk a többi ultracsoportot, hogy vállaljanak felelősséget ezen a téren is" - méltatta a díjazottakat Wolfgang Niersbach DFB-elnök.

Landauer életéről idén Hans Steinbichler forgatott filmet Josef Bierbichler főszereplésével "Az elnök" (Landauer - Der Präsident) címmel, amelyet augusztusban mutattak be, egy hete pedig az ARD német közszolgálati csatorna is műsorára tűzte.