Első ránézésre is kijelenthető, hogy a futballszeretők nagy többsége támogatja az MLSZ törekvéseit a fiatal hazai játékosok szerepeltetésének előírásában, illetve a külföldi labdarúgók számának szabályozásában. A kitöltők zöme szükségesnek tartja a női labdarúgás és a futsal területén történő fejlesztéseket. Fontos megerősítés a szövetség elnökségének gondolkodásában, hogy
a szurkolók úgy vélik, a futball megítélése szempontjából a legfontosabb tényező a játék színvonalának emelése
az NB I-ben. (A részletesebb elemzés hamarosan elérhető lesz az mlsz.hu-n.)
A számos területtel kapcsolatban átfogó fejlesztési tervet meghatározó MLSZ továbbra is a futballfejlesztést tekinti legfontosabb középtávú feladatának - olvasható a szövetség weboldalán.
"Ennek alapját az utánpótlás-nevelés magasabb színvonalú gyakorlata szolgáltatja, amelynek feltétele a megfelelő infrastruktúra, és sarokköve a képzésben résztvevő edzők nemzetközi gyakorlaton alapuló felkészítése, továbbképzése. A megfelelő tempójú gyakorlati munka nélkül nincs esély a mérkőzések színvonalának látványos változtatására,
a bajnoki rendszernek pedig elő kell segítenie a legígéretesebb magyar tehetségek éles helyzetben történő versenyeztetését,
fiatal kortól a felnőtt futballig."
Az elnökség vizsgálta a következő időszak versenykiírásait, miután számos kezdeményezés, javaslat került a testület elé. Szóba került például az NB I-es bajnoki lebonyolítás kibővítése három helyett négy körösre. Az így egy-egy csapatra háruló idényenkénti 44 mérkőzés (négyszer tizenegy) a stadionok teljeskörű felújításának befejezése előtt, Magyarország időjárási körülményei mellett nem reális.
A Magyar Kupa és a professzionális bajnokságok lebonyolítása a korábban meghatározott létszámmal (NB I - 12 csapat, NB II - 20 csapat) és formában zajlik az elkövetkező években is.
Felvetődött a másodosztály mezőnyének szűkítése,
ám az egész ország területén zajló fejlesztés szempontját figyelembe véve az elnökség a jelenlegi létszám megtartását tartotta indokoltnak.
A szövetség idei pénzügyi tervét is elfogadta a testület. Ez alapján a közvetlen kiadások 90 százaléka az amatőrfutballba (grassroots) és az utánpótlásba kerül.
Az amatőr és tömegsportra a tavalyinál 33 százalékkal több pénz jut 2017-ben.
Az elfogadott tervezet szerint folytatódik az amatőr klubok támogatása a versenydíjak 90 százalékos átvállalásával, és a költségvetés biztosítja az OTP Bank Bozsik Intézményi program működését, illetve több friss forrás jut amatőrök által használt (zömében fővárosi) sportlétesítmények felújítására.