Igazi felfordulás van a Premier League-ben, a feje tetejére állt a bajnokság. Ha rápillantunk a bajnoki tabellára, akkor nem azt látjuk, amit általában megszokhattunk. Ugyan még csak 6 forduló telt el (négy csapat pedig csupán 5-ször lépett pályára), de a felsőházban elvétve találni csak tradicionális topklubot, ellenben a 11-20. helyezettek között akad jónéhány nagycsapat. Aztán az sem szokványos, hogy ilyen rövid idő elteltével már nincs veretlen együttes a 20 csapatos mezőnyben. Korábban szinte mindig volt 1-2 klub, amely ilyenkor még nem talált legyőzőre, azonban ebben a szezonban ez sem mondható el.
A liga nagycsapatai közül egyedül a címvédő Liverpool teljesít a nevéhez méltó módon. Jürgen Klopp együttese a negyedik fordulóban egy sokkoló 7-2-es vereségbe futott bele az Aston Villa vendégeként, de azóta javított, és jelenleg a második helyet foglalja el a tabellán.
A José Mourinho által irányított Tottenham Hotspur ötödik helyezése nem számít rossznak, de nem is kiemelkedő. A csapat játéka eddig rapszodikus. A nyitó meccsen pédául egyből kikapott hazai pályán az Evertontól (0-1), aztán a negyedik körben idegenben mért történelmi vereséget a Manchester Unitedre (1-6), legutóbb pedig 3-0-ás vezetésről játszott döntetlent a West Ham Uniteddal (3-3).
A többi topklub egyelőre abszolút látókörön kívül van. A Chelsea a 10., az Arsenal a 11. helyet foglalja el csupán.
A Josep Guardiola irányítása alatt már kétszer is bajnokságot nyerő Manchester City a 13., míg a Manchester United mindössze a 15. helyen áll jelenleg.
Ole Gunnar Solskjaer együttese már most hat pontos hátrányban van a listavezetővel szemben, pedig az előző szezonban jól hajrázott és Bajnokok Ligája-indulást érő harmadik helyen végzett.
Lássuk, mi a helyzet a kevésbé esélyesnek tartott csapatok háza táján. Kezdjük az első helyet elfoglaló Evertonnal. A liverpooli kékek elképesztően kezdtek: az első 4 meccsüket kivétel nélkül megnyerték. A városi riválissal aztán döntetlent játszottak, míg az előző fordulóban a Southampton ellen szakadt meg a veretlenségi széria. Az eddig gyűjtött 13 pont mindenesetre elismerésre méltó, nem sokan várták volna a szezon előtt ezt a csapattól. Carlo Ancelotti 2019 végén vette át a csapatot, és nem lehet azt mondani, hogy fél szezon alatt csodát tett volna, az Everton a 12. helyen zárta az idényt.
Természetesen 6 hónap kevés idő egy edzőnek a bizonyításra, főleg úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt a bajnokság, és csak hónapokkal később sikerült folytatni és befejezni. Idén nyáron viszont szabad kezet kapott az olasz mester, az általa kért játékosokat leigazolta a vezetőség, így jobb helyzetből vágott neki az idénynek. Megkapta a lehetőséget arra, hogy a saját képére formálja a csapatot. Az eredmények eddig őt igazolják.
A legnagyobb fogás az a James Rodríguez, aki a Real Madridnál is Ancelotti játékosa volt.
A spanyol klubnál kegyvesztetté váló labdarúgót korábban a Napoli edzőjeként is szerette volna leigazolni, akkor nem jött össze, de most az Evertonnál sor került a transzferre, és a kolumbiai középpályás eddig remek játékkal hálálta meg a bizalmat. Nagyon úgy tűnik, hogy az Evertonnal komolyan kell számolni idén, könnyen lehet, hogy az egyik Bajnokok Ligája vagy Európa Liga-indulást érő helyet elcsípi.
A szezon meglepetéscsapata lehet az Aston Villa is. A birminghami csapat jelenleg a harmadik helyen áll 12 ponttal, és csak 5 mérkőzést játszott eddig.
Az Evertonhoz hasonlóan szintén négy meccsből négy győzelemmel rajtolt,
az előző fordulóban veszített először pontokat, az újonc Leeds United ellen szaladt bele egy hazai vereségbe (0-3). A nagy múltú klub, amely korábban 7 alkalommal lett angol bajnok és egyszer Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) győztes, a címvédő Liverpool ellen aratott elképesztő győzelemmel (7-2) hívta fel magára a figyelmet. A Villa 2016-ban sereghajtóként esett ki a Premier League-ből, majd 2019-ben jutott fel újra. A tavalyi szezonban éppenhogy csak elkerülte az újabb kiesést, ezért is meglepő tőle ez a nagyszerű szezonkezdet.
A csapat hatékony támadójátékának legfontosabb láncszeme az angol válogatott szélső, Jack Grealish. A bajnokságban már 3 gólnál és 3 gólpassznál jár a Villa csapatkapitánya, akiért nyáron topklubok álltak sorba, hogy szerződtessék.
A Manchester United szerette volna leginkább leigazolni, de végül maradt nevelőklubjánál. A technikás játékos értéke a mértékadó transfermarkt szerint 45 millió euró, amely, ha Grealish így folytatja, egyre csak emelkedni fog. Nem biztos, hogy a következő idényt is az Aston villánál kezdi majd meg.
Hasonlóan erőn felül teljesít a Leicester City is, amely pillanatnyilag negyedik a ligában. Brendan Rodgers együttese az előző idényben is remekül szerepelt, az ötödik helyen zárt, megelőzve az erősebb játékoskerettel rendelkező Tottenhamet és az Arsenalt is. A kiscsapat egyébiránt a futballtörténelem egyik legváratlanabb és egyben legszenzációsabb sikertörténetét tudhatja magáénak.
A Leicester 2014-ben jutott fel az első osztályba, éppenhogy elkerülte a kiesést, majd a következő szezonban megnyerte a bajnokságot.
A csapat akkori trénere, a rutinos Claudio Ranieri mennybe ment, a klub hőstette örökre felejthetetlen marad.
A Leicester City esete remek példa arra, hogy nem minden esetben kizárólag eurómilliók elköltésével lehet sikeres csapatot építeni. Noha a Premier League klubjai közül egyik sem kis költségvetésű, azért nem mindegyik tud annyi pénzért játékosokat igazolni, mint például a Chelsea, a Manchester City, a Manchester United vagy éppen a Liverpool.
Példának okáért a 2016-os bajnokcsapat kulcsemberei közül, Rijad Mahrez - akit az idény végén az év játékosának is megválasztottak a PL-ben - mindössze 500 ezer euróba került. A házi gólkirály, Jamie Vardy pedig szintén aprópénzért igazolt a klubhoz, csupán 1,24 millió euró ellenében.
Összehasonlításképpen, amióta Josep Guardiola 2016 óta a Manchester City menedzsere, több mint 800 millió eurót költött játékosvásárlásra.
A bajnokságot ugyan két alkalommal megnyerte a csapattal, viszont a Bajnokok Ligájában maximum a legjobb nyolc közé tudott csak bejutni. Ezt az eredményt a Leicester City is elmondhatja magáról, a 2016-2017-es szezonban a BL-ben pontosan eddig jutott. Ráadásul abban az idényben Guardiola Cityjét is felülmúlta ezen a téren, mert a manchesteri csapat már a legjobb 16 között kiesett.
A többi topligának is jót tenne, ha időnként vagy rendszeresen lennének meglepetéscsapatok. A spanyol bajnokság gyakorlatilag kétcsapatos, a Real Madrid-Barcelona versengésébe ritkán tud beleszólni harmadik fél. 2014-ben az Atlético Madridnak sikerült megelőznie a két gigászt, azelőtt legutóbb 10 évvel, 2004-ben tudta másik csapat nyerni a La Ligát. Nevezetesen a Valencia.
A francia bajnokság, a Ligue 1 gyakorlatilag egycsapatos, a PSG tulajdonképpen kisajátította magának. 2013 óta egy kivétellel a fővárosi együttes nyerte meg, és az erőviszonyokat ismerve ez a jövőben sem fog megváltozni.
Ugyanez mondható el a német Bundesligáról, ahol a Bayern München dominál, 2020-ban zsinórban nyolcadik győzelmét aratta. Mindezt úgy, hogy triplázott, tehát a bajnoki cím mellé a német kupát és a Bajnokok Ligája serleget is elhódította.
Az olasz Serie A esetében is egyoldalú a helyzet, a Juventus immár 9 éves tartó győzelmi sorozatot mondhat magáénak.
Valószínűleg a Leicester City 2016-os bravúrjához hasonló teljesítményt topligában szereplő kisebb költségvetésű együttestől jó ideig nem láthatunk majd. Vagy ez a szezon lesz az újabb kivétel?A Premier League-ben mindenesetre már történt ilyen a közelmúltban. Ebben a bajnokságban bárki legyőzhet bárkit, senki sem mehet biztosra. Minden csapat az utolsó percig küzd, 3-0-ás hátrányból sem lehetetlen pontot menteni. Lehet, hogy ezúttal az Everton, az Aston Villa, vagy éppen újra a Leicester City tesz csodát? 2021 tavaszán kiderül.