Cristiano Ronaldo: Egy focizseni villámgyors útja a bukás felé

Ahhoz nem fér vita, hogy Cristiano Ronaldo, a statisztikái alapján minden idők egyik legjobb futballistája, és ahhoz sem, hogy, ahova betette a lábát, ott szinte garantált lett a siker. De mégis lehet, hogy többet vett el egy-egy klubtól, mint amennyit tengernyi góljával hozzá adott? Vannak olyanok, akik pontosan ezt állítják. Ma már nem is alaptalanul.

Cristiano Ronaldo „családi okok"-ra hivatkozva nem jelent meg a Manchester United első edzésén (majd a továbbiakon sem), és végül nem is utazott el csapattal a klub szokásos nyári délkelet-ázsiai, távol-keleti pénzkereső túrájára. Nem is kellett ennél több, azonnal felerősödtek az előző idény vége óta egyre hangosabb pletykák, miszerint az ötszörös aranylabdás portugál világsztár 2009 után ismét elhagyja a Manchester Unitedet. Bár az angol csapat új edzője, Erik ten Hag váltig állítja, hogy számítana Ronaldo szolgálataira, sok szakértő van azon a véleményen, hogy, ha a holland valóban egy új csapatot akar építeni az Old Traffordon, ráadásul olyat, amilyet ő szeretne, akkor azzal kezdenie a keret átalakítását, hogy elköszön a világ egyik legjobb focistájától.

Erik ten Hagnak rögtön egy át kellene vágnia a gordiuszi csomót Forrás: NurPhoto via AFP/Anusak Laowilas/NurPhoto/Anusak Laowilas

Mert az nem kérdés, hogy a munka- és egészségmániás Ronaldo még 37 évesen, a lábában két évtizednyi csúcsfutballal és több mint 1100 tétmérkőzéssel, még az előző idényben is kiemelkedett a MU-ból – némi rosszindulattal persze mondhatjuk, hogy nem volt nehéz dolga... Rendben, ez igaz, de nem csak a MU legjobbja volt, hiszen áprilisban a hónap legjobbjának választották a Premier League-ben, az idény végén pedig bekerült a bajnokság álomcsapatába.

A MU-ban a bajnokságban és összesen is a csapat legjobb gólszerzője volt (18, ill. 24 góllal), mégis sok kritikát kapott a játéka miatt.

Való igaz, míg támadásban mai napig a világ egyik legjobbja, a védekezés soha nem volt az erős oldala, sokak szerint ezért miatt volt teljesen hatástalan a MU letámadása.

Vagyis itt a nagy dilemma: elengedje-e egy edző csapata legeredményesebb játékosát, bízva abban, hogy nélküle maga a csapat lesz eredményesebb? Azaz hozzátesz vagy inkább elvesz egy klub erejéből, ha ott játszik Cristiano Ronaldo?

Félelmetes számok a kapu előtt

Az előző idényben, mint fentebb írtuk Ronaldo 18 bajnoki gólt szerzett, amivel a MU legeredményesebb játékosa volt. Miközben legutóbb a 2008-09-es idényben rúgott ilyen kevés (szintén 18) gólt, a következő 12 szezon egyikében sem adta 21-nél alább, sőt hét idényben a 30-as határt is elérte, vagy átlépte. Ha a 2005-06-os idénytől nézzük, két meccsenként egy gól garantált a portugáltól. Ez nem is igényel különösebb magyarázatot: Ronaldo egy támadó géniusz.

De, ahogy arra többen is rámutatnak, a portugál fantasztikus egyéni számai a csapat – feltételezett – eredményességéből vesznek el, ugyanis nem őt kell beilleszteni egy-egy csapatba, hanem a csapat játékát kell Ronaldóra szabni.

Az ifjú portugál zseni első manchesteri korszakában a Carlos Téve, Ji Sung Park, Wayne Rooney hármas vette le a védekezés terhét a CR vállairól. Távozásakor egy tökéletesen működő csapatot hagyott el, amelyik előtte zsinórban három bajnoki címet nyert, és a következő négy szezonban is kétszer diadalmaskodni tudott. Visszatérése után azonban már nem kapott hasonló segítséget, a csapat pedig látványosan szenvedett. Az Élő-pontszámokat nézve igazán látványos a visszaesés: az erősebb csapatok elleni siker több pontot hoz a konyhára, míg a gyengébbektől elszenvedett vereség többet vesz el: jól látszik, hogy a 2021-22-es szezonban hogy zuhant meg a korábbi sztárcsapat teljesítménye.

Lefelé mutató görbe Forrás: clubelo.com

Természetesen a MU szenvedését óriási hiba lenne Ronaldo nyakába varrni. A mindenféle filozófiát és elképzelést nélkülöző klubvezetés, a csapathoz nem illő edzők (hiába voltak olyan nagy nevek, mint José Mourinho vagy Louis van Gaal, vagy olyan elhivatottak, mint Ole Gunnar Solskjaer), a kapkodó átigazolások, mind-mind szerepet játszottak a mélyrepülésben. Azonban annak csak van oka, hogy míg a 2020-21-es idényben a MU 73 gólt lőve a második helyen zárt, addig a legutóbbi idényben immár Ronaldóval a soraiban 57 gólt lőve lett hatodik.

Az biztosan nem szolgálta a csapat érdekét, hogy jóformán minden támadás a portugál klasszisnál kellett, hogy végződjön, a PL-ben Ronaldo jegyezte a MU kapura lövéseinek 21 százalékát. Hogy ez tervezett volt-e, vagy csak így alakult, az már nem derül ki. Az viszont látszik a statisztikákból, hogy Ronaldo meccsenkénti 6,7 labdaszerzési kísérleténél a MU minden középpályása többet jegyzett.

A teljes PL-t figyelembe véve a támadók utolsó 1 százalékában(!) találjuk a portugált.

De kísértetiesen hasonló volt a helyzet a Juventusnál is. Ronaldo érkezése előtt 2018-ban 95 ponttal és 86 lőtt góllal lettek bajnokok. CR első torinói szezonjában 90 pontot szereztek, azonban már csak 70 gólt lőttek – abból 21-et Ronaldo, a Juve házi gólkirálya. A lövések 28 százalékát (170 kapura lövés) jegyezte, az utána következő Paulo Dybala megállt 64 kísérletnél (az összes lövés 11 százaléka). Ugyanakkor a letámadásból az argentin duplán vette ki a részét, 18,3 visszatámadást mutatott fel szemben CR 9,4-es mutatójával. És a Juve Élő-pontszáma is hasonló grafikont rajzol ki, mint a MU-é: Ronaldo érkezésével bizony lefelé indult el a görbe.

A Juve számai sem mutatnak valami fényesen Forrás: clubelo.com

A portugál elképesztő eredményessége mintha azt mondatta volna a többiekkel, hogy „oké, akkor majd ő megoldja". Nem mintha ez a „ki, ha én nem" gondolkodás távol állna Ronaldótól.

Már csak együtt edzeni vele is fantasztikus volt, viszont sokan elkezdtek úgy gondolkodni, hogy Ronaldo jelenléte önmagában is elég, hogy meccseket nyerjünk. Elkezdtünk kicsit kevesebbet dolgozni, kevésbé voltunk alázatosak, nem hoztunk ugyanannyi áldozatot, nem volt meg bennünk ugyanaz a tűz, mint korábban. Szerintem ez jól látszott az utóbbi néhány évben

– mondta a Juve egyik veteránja, Leonardo Bonucci tavaly szeptemberben.

Pusztán a trófeákat nézve szinte hihetetlen, de a tendencia Madridban is némileg hasonló volt, legalábbis Ronaldo utolsó Realban töltött évei alatt. A portugál 2009 és 2018 között két bajnoki címet és négy Bajnokok Ligáját nyert (meg annyi más trófea mellett), háromszor volt a La Liga gólkirálya, és ugyancsak háromszor jutott el 40 gólig a bajnokságban. A 2009-10-es „újonc" idényét leszámítva minden szezonban a Real házi gólkirálya volt, azaz a spanyol fővárosban is kisajátította a gólszerzés jogát. Viszont itt csak az utolsó idényében volt látványos a csapat visszaesése.

Cristiano Ronaldo hihetetlen eredményességének is megvan az ára Forrás: AFP/Glyn Kirk

Karim Benzema viszont kiszabadulva Ronaldo árnyékából szinte évről évre hozott egyre jobb számokat, a legjobbakat éppen a legutóbbi idényben, amikor 46 meccsen 44 góllal járult hozzá a bajnoki és BL-duplázáshoz.

Mit kezdjen új csapata Ronaldóval?

A portugál várhatóan új klubban kezdi az idényt, de, ha marad Manchesterben, akkor is ugyanaz a kérdés: hogy lehet úgy kihasználni a még mindig meglévő támadópotenciálját, hogy a védekezésben mutatott gyengesége ne menjen a csapat összteljesítményének rovására? Mert Ronaldo játszani akar, és 37 évesen is hihetetlenül atletikus, de annyira azért nem, hogy 90 percen át 60 méteres területen robotoljon kivéve a részét a presszingből.

Márpedig olyan csapatoknál, amelyek a BL-ben szerepelnek, sőt a végső győzelemre is esélyesek, egyúttal ki tudnák fizetni a portugál bérét, ez az alap.

Ahogy Erik ten Hag Ajaxánál is láthattuk: mindenkinek el kell végeznie a munkát. Miután Ronaldo erre csak az egyik irányban – az ellenfél kapuja felé – képes, távozásával egy nagy gondtól szabadulna meg a holland, akinek így már nem kéne azon gondolkodnia, hogy ültesse a padra csapata legnagyobb sztárját.