"Itt a Föld beszél..."

 

A rádióelektronika

A második világháború után szédítő fejlődésnek indult a rádióelektronika. Berg szovjet akadémikus szerint korunk "a rádióelektronika korszakának kezdete"... Ez a tudományág a rádiótechnika fejlődése nyomán virágzott kis, s hogy ma már meddig jutott, arra példa a részletesen ismertetett elektronikus számológépek és fordítógépek megteremtése.

A rádiótechnika egyik jelentős ága a rádiós helymeghatározás, a rádiólokáció. Mint a Znamja idézett cikke mondja : "ma már a rádiólokátor éjszaka is észre tudja venni a tenger hullámain több kilométer távolságban ringatózó konzervdobozt is ..."

A Kossuth-díjas magyar munkás családjával az igazságot hallgatja

A rádióelektronika új felfedezéshez segítette az egyik legrégibb tudományt, a csillagászatot. Megszületett a rádiócsillagászat, a világmindenség megismerésének új, hatalmas lehetősége. Fellebbent előttünk a légkör függönye - messze túl tekinthetünk a földbolygó határain. Ez a tudomány a Nap, a Hold és más égitestek rádiósugárzásának tanulmányozásával foglalkozik. Felhasználják égitestek helyének meghatározására is. Az égitesteket rádióhullámok sugárzásának teszik ki és a

visszavert sugárzás regisztrálásával állapítják meg távolságukat. A rádióelektronika segítségével a csillagászat már be tudott hatolni a távoli tejútrendszerekbe és meg tudta figyelni a mérhetetlen arányú kozmikus katasztrófákat is.

Rendkívül nagyjelentőségű - különösen a repülésben és a hajózásban - a rádiónavigáció, melynek távolságmérő módszereit már a harmincas évek elején kidolgozta L. I. Mandelstram és N. D. Papaleszki szovjet tudós. Az égen és a tengeren tágasabb lett a hely - szinte ki van zárva az összeütközés.

Amikor Popov legendás készüléke felfogta távoli villámlások zaját, még nem gondoltuk, hogy ez a készülék a rádióelektronika egyik nagy ágazatának, a rádiómeteorológiának elődje lesz. Ma már a sarki tengerek puszta szigetein teljesen automatizált rádiómeteorológiai állomások működnek, amelyek napjában többször is leadják a szárazföldre a szükséges meteorológiai adatokat.

A légkör magas rétegeibe tudnak felemelkedni az ún. rádiószondák. Adókészülékük akár egy gyufáskatulyában elfér, jelenleg 100 kilométeres körzetben vehetők.

A rádiótechnika fejlődése rengeteg új módszert bevezetését tette lehetővé a népgazdaságban is. Az ipari termelés új ágazatai születtek meg és egész technológiai folyamatok gyökeresen megváltoztak. Ilyen - hogy csak épp említsük - a fémek ún. nagyfrekvenciás edzése - Vologyin szovjet tudós és társai módszere - a fémolvasztás, a hegesztés, a vulkanizálás új módszerei, a fának nagyfrekvenciás árammal való szárítása, a műanyagoknak ilyen árammal való "összevarrása", összetapasztása, vagy pl. a mezőgazdaság kártevőinek rádióhullámokkal való megsemmisítése, konzervek sterilizálása, az iparban egyes munkadarabok nagyság és szín szerinti megszámolása stb., stb.

Az orvostudományban a rádióterápia használja fel az elektromágneses hullámokat. Ezek behatolnak az ember szervezetébe és felmelegítik a szöveteket, gyógyítják a gyulladásokat. Az orvostudomány használja az elektronmikroszkópot is. Ez többtízezres nagyítást ad s így láthatóvá teszi az embereknek azokat a halálos ellenségeit - a szűrhető vírusokat - amelyeket eddig nem láthattunk. (Elektronmikroszkóp segítségével folyik a harc az influenza egy legsúlyosabb fajtája, az 1919/20-ban 20 millió emberéletet kioltó "spanyolnátha" 77,6 milliomod milliméternagyságú (!) vírusa ellen is...)

A korszerű automatika és távvezérlés eredményei is nagy mértékben a rádióelektronikának köszönhetők. Elektronikus készülékek figyelik a kohókat és a martinkemencéket s jelzik a legkisebb eltérést is a technológiai folyamatban. Ilyen készülékek vezérlik a hengersorokat és a szerszámgépek automatasorait és rövidesen átveszik a vezető szerepét a teljes egészében automatizált gyárakban is. Az ipari televízió lehetőségei pl. kihasználhatók mindazon munkahelyeken, ahol a közvetlen ellenőrzés veszélyes vagy kényelmetlen. Kitűnően alkalmazható a televízió a közlekedésben, a rendezőpályaudvarok munkájában.

Mindenki hallott már a rádiós távvezérlésű rakétákról és repülőgépekről, bolygóközi űrhajókról - nem is akarunk itt szólni róluk, hiszen ez a téma külön cikket vagy cikkeket igényel, s többször írtunk is róla lapunkban.

Idézzük csak megint a Znamja cikkét :

"Nincs már olyan messze a nap, amikor a világűr felderítésére felrepül az első, rádióval irányított rakéta és meghalljuk :

- Figyelem, figyelem, itt a Hold beszél!

Szeretnénk annak a rádiótávirásznak a helyében lenni, akinek ezt kell felelnie :

- Halló, Hold! Itt a Föld beszél. Hallom az adást. Vételre kész vagyok ..."

... Rádióösszeköttetés az Északi- és a Déli-sarok között... négyzetméteres ernyőjű televízorok ... elektroncső nélküli, nagyteljesítményű rádiókészülékek ... próbálkozások a plasztikus televízióval... rádióhullámok irányította űrrakéta-kísérletek... elektronikus "gondolkodó"-gépek ... - ez a szovjet rádiózás jelene. S hogy milyen lesz a jövője? Ebbe is világos betekintést nyújt, erre is pompás utat nyit a XX. kongresszus.

A magyar rádiózás dolgozói - akik a felszabadulástól kezdve már annyi segítséget, tanácsot, útbaigazítást kaptak a Szovjetuniótól - nagy érdeklődéssel kísérik és lelkes örömmel üdvözlik a szovjet rádiótechnika új eredményeit. Pártunk határozata folytán a híradástechnika minálunk is új, hatalmas fejlődés előtt áll. Nálunk is egyre nagyobb szerepet fog játszani a rádiótechnika az energetikában, a szállításban, az automatizálásban éppúgy, mint a híradásban. Jó tudni, hogy a mi terveink valóraváltását is megkönnyíti a Popov találmánya óta nagy utat megtett és még fényesebb jövő előtt álló szovjet rádiózás.

Lévai Béla