Baranya jövőjéből

 

Szabad Nép:

623 millió a pécsi bányák fejlesztésére - Feltárják a kővágószőllősi uránkincset Farostlemezgyár épül Mohácson - Nagyarányú szőlőfelújítás a második ötéves tervben

(Tudósítónktól.)

Baranya a magyar föld szép és gazdag darabja. Aki járta a Mecsek hegyi útjait, aki látta Pécset, vagy az első ötéves terv szülöttét: Komlót - soha nem felejti el. A Mecsek sok ásványi kincset rejt magában. Régi okiratok szólnak arról, hogy 600-700 évvel ezelőtt már bányásztak itt vasércet, sót. A vidék legnagyobb kincse azonban a jó, fekete, mecseki szén. Hazánkban egyedül a baranyai bányák adnak kohókoksznak alkalmas fekete szenet.

A második ötéves terv irányelv-tervezete szerint a megye alapanyag és energiatermelésére az előző ötéves tervnél is nagyobb anyagi erőket összpontosítunk, s így jelentősen meggyorsul Baranya iparosodása, amit nyomon kísér majd a mezőgazdaság fejlődése és a megye kulturális, szociális és egészségügyi viszonyainak javulásait.

Az "öttornyú" város

Pécs, a megyeszékhely néhány vajúdó problémája közelebb jut a megoldáshoz a második ötéves tervben. Ezek közül is a legfontosabb: a város vízellátása. Megépül a dunai vízmű és a mohács-pécsi vízvezeték. Ez enyhíti a város vízgondjait és kiszolgálja majd az épülő új erőművet is. A város mintegy 1500 új lakással bővül, s kap egy 9 milliós beruházással épülő új fürdőt is.

A város üzemei közül új jelentősebb beruházásokat kap a Pannonia Sörgyár, bővítik a híres Zsolnai Porcelángyárat és a kokszműveket.

Pécs legjelentősebb új ipari beruházása a Pécsújhelyi Erőmű felépítése, amely egész Dél-Dunántúl áramellátására nagy hatással lesz. Jelentős összeget, mintegy félmilliárdot fordítunk - a tervek szerint - a pécsi bányák fejlesztésére és 30 milliót a szénmosó rekonstrukciójára.

Komló

Az irányelv-tervezet szerint feketeszén-termelésünket 33 százalékkal kell emelni. Ennek teljesítése megköveteli a pécsi bányafejlesztés mellett a komlói széntermelés gyors növelését. Új aknák épülnek és folynak a geológiai kutatások. Annyi máris bizonyos, hogy a pécsi-komlói szénkincs továbbhúzódik kelet-délkeleti irányban. Az új aknák és a lakótelepek legcélszerűbb telepítéséről még folyik a vita. De az már valószínű, hogy mintegy 2500 lakást, kórházat, általános gimnáziumot, normálfilmes mozit kap Komló. És emellett jelentősen fejlődik a megye többi bányásztelepülése is.

Magyarországon a kommunista politikusok által lépten-nyomon hangoztatott iparosítás gyakorlatilag nem jelentett mást, mint a nehézipar egyoldalú és erőltetett ütemű fejlesztését. Ennek a hátterében pedig a hadiipari fejlesztések álltak. A közvetlen és közvetett hadiipari kiadások 1950 és 1952 között évente az ország költségvetésének egynegyedét emésztették fel. 1949 és 1954 között közel 67 milliárd forintot fordítottak gazdasági beruházásokra, aminek közel a felét az alapanyaggyártás és a gépipar használta fel. Magyarország "a vas és az acél országává" vált. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól, a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig.

Kővágószőllős, Hidas, Mohács

Kővágószőllős Pécstől nyugatra fekszik. A falucska nevét nemrég még kevesen ismerték. Ma már az ország számos vidékéről érkeznek munkások az "atombányába", ahogy az egyszerűség kedvéért mondani szokták. A geológiai kutatások még 1955-ben megállapították, hogy ez a vidék gazdag uránércekben. Ma már serény munka folyik a bánya feltárásáért. A feltárással egy időben folyik az új lakótelep felépítése.

Hidason brikettgyár épül. A kötőanyag nélküli technológiával dolgozó gyár a közeli bánya nedve lignitjét sokkal magasabb fűtőértékű briketté dolgozza fel.

Mohácson farostlemezgyár épül. Novemberre helyreállítják és újjáépítik az árvíz elpusztított vagy megrongált 1275 családi házat is.

A mezőgazdaság

Baranyát persze nemcsak a szénbányászat jellemzi, számottevő a mezőgazdasága is. Hegyes-dombos vidékein évszázadok óta művelnek szőlőt. Villány is, Siklós is régi, híres borvidék. Aki Patacstól Mecseknádasig megy, véges-végig szint mindenütt csak szőlőt lát. A szőlők felújítása fontos feladat lesz a megyének a második ötéves tervben.

A lapályosabb Ormánságon és keletre, a mohácsi sík vidékeken (a sziget már egészen alföldies jellegű) gabonatermesztéssel, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Ezen a vidéken az új ötéves terv egyik fontos feladata: a vizek megrendszabályozása. Mintegy 18 és félezer hold vizenyős területről kell levezetni a vizet, hogy tágasabb tér nyíljék a mezőgazdasági termelés számára. A megye terve, hogy a kalászosok és a kukorica vetésterületét mintegy 6 százalékkal, az évelő pillangósok vetésterületét 33 százalékkal növeli. A termésátlagokat a szövetkezés révén, a gépesítés és a műtrágya fokozottabb használatával akarják növelni. A búzáét 16.8 százalékkal, a kukoricáét pedig 35,9 százalékkal szándékoznak felemelni az első ötéves terv eredményeihez képest.

Az erőltett fejlesztési tempó következtében az ipari kapacitás és termelési érték igen gyors ütemben bővült, az éves növekedési ütem 1953-ban már elérte a 20 százalékot, ami a két háború közötti átlagos növekedési ütemnek a tízszerese volt. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 1954-re meghaladta az 50 százalékot.