Keleti-főcsatorna - riport

 

Ott a délibáb! A szemhatáron végtelen kiterjedésű víz csillan és finoman fodrozódik, remeg az átforrósult föld felett. Csalóka ábrándkép, megfoghatatlan tünemény ez, mely csábítja az eltikkadt embert és állatot, de ha közelítik - minduntalan tovalebben.

Dübörög a roppant gépóriás, amely nyolcóránként átlag 2500 köbméter földet "kanalaz" ki az épülő csatorna medréből

Lebben-e? - jól nézzük meg, mert úgy tűnik, hogy helyben marad... Hagyja magát megközelíteni, mint az óvatlan mezei madár. Nem mozdul a látomás, hanem mintha tündér érintené aranyos pálcával - egyszeriben valósággá válik, s máris félezer holdon elterülő tó szélén állunk.

Egy részlet a szikföldeken kiépített 18 ezer holdnyi rizsterületből

Lenyűgöző valóság ez és nem soványka tündér varázsolta ide, hanem az Ember akarata. Gépóriások vasfogai marták fel a kovakővé keményedett sziket és kialakult nyomukban a vízben szegény Tiszántúl öntözési rendszerének képe.

A K. 5. vízkiemelő mű. Másodpercenként 5 köbméter vizet zúdít a háttérben látható 600 holdas halastóba

Végéhez közeledik a nagy munka, rövidesen eléri a Berettyót a Keleti Főcsatorna. Máris 26 ezer holdon folyik az öntözés és ha teljesen kiépülnek az úgynevezett fürtök, a mellékágak, 200 ezer holdnyi szomjas szik nyelheti a vizet.

Cigaretta-szünetet tart a Budai-brigád. Ők végzik az utolsó simitásokat a gátakon

Az emberek összefognak, hogy jobban felhasználhassák az öntözés előnyeit. Tiszavasvári, Balmazújváros, Hajdúszovát, Nádudvar, Kaba, Tetétlen, Földes, Báránd, Sáp már mind szövetkezeti községek és évek óta kísérletezgetik, hogy miképpen lehet legjobban hasznosítani a vizet. Javulnak a földek, nagyobb termést adnak, szebb élete lesz a mindig szegény alföldi népnek.

A Keleti-főcsatorna a Tiszántúl vízkészlet gazdálkodási problémáinak enyhítésére létrehozott rendszer része. Tervei már a század 30-as éveiben elkészültek, teljes hosszának átadására azonban csak 1956-ban került sor. Az Alföldet észak-déli irányban átszelő csatorna a Tiszából Tiszalöknél kiágazva, 98 km megtétele után Bakonszegnél a Kállóba, azon keresztül a Hortobágy-Berettyóba, végső soron a Tiszába torkollik. A Tiszalöki Duzzasztómű hatására vizét a Tiszából gravitációsan nyeri. A meder vízmélysége 3-4 m között változik, szélessége kb. 25-30 méter. A Keleti-főcsatorna a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik, a balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül - részben - innen kapja ivóvizét az ország második legnagyobb városa Debrecen, valamint jónéhány környékbeli kisebb település.

S ez már nem természeti tünemény, mely hátrább-hátrább húzódik a ködös jövendőbe, nem ábrándkép, hanem valóság. Megfogtuk a délibábot és a hortobágyi szikre szegeztük... Megcsapoltuk fenn a Tiszát és most folyik a vize az Alföldre... Megterveztük a jobb életet és meg is valósítjuk.