Szabó Gábor

Milyen messzire esett Newton almája? - A fizikai gondolkodás és a természettudományok

Az eredmények a táblázatban láthatók:

	1. kérdés				2. kérdés				3. kérdés				4. kérdés
	a	b	c		a	b	c		a	b	c		a	b	c		ÖSSZESEN
9. osztály	0	52	49		59	9	4		0	12	62		15	39	19		74 FŐ
10. osztály	1	22	66		60	24	11		7	5	75		11	43	34		87 FŐ
12. osztály	0	28	49		61	11	5		0	15	61		20	33	17		77 FŐ
ÖSSZESEN	1	102	164		180	44	20		7	32	198		46	115	70		238 FŐ

A táblázatból világos, hogy aligha mondhatjuk azt, hogy a mai diákok készség szintjén hordozzák magukkal Galilei tudását.

Galilei példája jól mutatja, hogy a modellalkotás során milyen fontos, hogy ne vezessen félre bennünket az, ami nyilvánvalónak tűnik. Ennek kapcsán megfogalmazhatjuk a kis herceg elvének Szabó-féle adaptációját a fizikára: "jól csak az eszével lát az ember."

Galilei minden zsenialitása ellenére csak részproblémákat oldott meg, a mechanika egészére vonatkozó modellt Newton alkotta meg. Newton ezzel persze a klasszikus mechanikát a természettudomány modelljévé tette.

A modellalkotás természetesen nem csak a szorosan értelmezett fizikán belül fontos, fizikai jellegű modellekkel igen távoli tudományterületeken is találkozunk. Ezt is szeretném egy kiragadott példával szemléltetni. S. Galam és A. Vignes a közelmúltban tették közzé eredményeiket az alábbi címmel Divat, kreativitás és hatékonyság: egy alkalmazás a fizikából. Annak ellenére, hogy a vásárlói magatartásnak nem sok köze van a fizikához, a cikkből kiderül, hogy egy viszonylag egyszerű feltevéseken alapuló modell segítségével jól lehet modellezni azt, hogy a divat elterjedése során az új, divatos termék hogyan szorítja ki a piacon elérhető modelleket.

14. ábra