Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

 

Fábri György a professzor egyik legfiatalabb követőjét, Nagy Anettet, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium fizikatanárát invitálta a közönség elé. A tanárnő a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén folytatott szakmódszertan-jellegű PhD-kutatást, amelyben bebizonyosodott, mennyire fontos a kísérlet szerepe a fizikatanításban. Elsőként Öveges professzor kísérletét mutatta be a közönségnek, melynek során az asztalon elhelyezett kis házból sípszóra egy játékkutya bújt elő. A gyerekek által nagyon kedvelt "mutatvány" magyarázata végül a laikus számára is érthetőnek bizonyult. A házban egy zsebtelepből álló áramkör található, valamint egy elektromágnes, amely magához vonzva tart egy laprugót abban az esetben, ha zárt az áramkör, továbbá egy érzékeny kapcsoló a ház falán. Amint megszakad az áramkör, az elektromágnes elveszti mágneses tulajdonságát, és a laprugó "kilöki" az előtte ülő kutyát a házából. A síp megszólaltatása során rezonancia keletkezik, melynek következtében a kapcsolót alkotó érintkezők ellibbennek egymástól, egy pillanatra megszakítva az áramkört. A kísérlet sikerének érdekében természetesen a házat úgy kell "megépíteni", hogy az adott síphangra reagáljon, mely a normál beszédhanghoz áll közel.

Heki és a Rezonál-lak (Öveges József)

Az este harmadik tanára, Härtlein Károly nem kis derültséget okozott a közönség soraiban, amikor "bemutatta", mi mindent lehet a rezonanciával csinálni. A hang terjedési sebessége a kísérletet nagyban befolyásolja - mondta, majd a kezében tartott léggömbbe "szippantott" (mint utóbb kiderült: héliumot), s a rajzfilmekből ismert magas, elváltozott hangon folytatta magyarázatát.

Az este során nemcsak sípszót, de némi "zenét" is hallhatott a közönség: Nagy Anett néhány vízzel telt poháron egy ismert dalt játszott el - természetesen ezúttal is tudományos magyarázattal látva el a produkciót.

Pohárzene

A tanárnő utolsó bemutatója során egy 1787-es kísérletet ismételt meg, melynek során a közönség megfigyelhette, milyen érdekes geometriai alakzatokba rendeződnek a fémlemezre szórt sószemek, ha a lemez szélén egy hegedűvonót húzunk végig.

Chladni-féle porábrák