Szabó Miklós

Légiuralom-elmélet - légi fegyverkezés - a Magyar Királyi Légierő az 1930-as években

I. Giulio Douhet és "légiuralom-elmélete"

Örömmel tölt el - s bízom benne, hogy az olvasók népes tábora is ezt fogja bizonyítani -, hogy előadásom címe, mint ahogy általában az ehhez hasonló tematika, jelentős érdeklődést váltott ki nemtől és kortól függetlenül.

1. ábra

2. ábra

Il dominio dell'aria

3. ábra

Légi háborúAz 19... évi háború

Douhet elméletét alapvetően meghatározta néhány tény: Olaszország "kisemmizett győztes"-ként került ki az I. világháborúból, s ez rányomta bélyegét a közhangulatra - az olasz haderő hatalmas veszteségeket szenvedett. Olaszország fejlett iparral rendelkezett, ugyanakkor a 25 alapvető hadászati nyersanyagból mindössze négynek volt birtokában. Tengeri határa szinte védhetetlenül hosszú (több mint 3000 km-es), ugyanakkor a várható támadási irányokat lezárják az Alpok, valamint az azon túl kibontakozó hatalmas ellenséges szárazföldi erők.

Természetesen Douhet elmélete a fentieken túl is számtalan szempontot vett figyelembe. Elgondolása szerint egy a többi haderőnem rovására kifejlesztett, ezer hatalmas "légi cirkálóval", összesen 100 repülőszázaddal rendelkező önálló légierőnek kell a harmadik dimenzióból, tehát természetes terepakadályoktól függetlenül az ellenség hátországában kijelölt 100 hadászati jelentőségű célpont ellen egyidejű, megsemmisítő légi csapásokat intéznie. A légi csapások néhány nap alatt megtörik az ellenséges állam polgárainak háborús elszántságát, miáltal ők maguk fogják gyors békekötésre kényszeríteni kormányukat. Nos, ez az olcsó, a gyors, a saját veszteségeket is minimalizáló győzelem leegyszerűsített receptje - Douhet szerint.