VII. Az opciós kötelezettségvállalás lefedezése
A vételi jog vásárlása véd az esetleges áremelkedés, az eladási jog vásárlása véd az esetleges áresés ellen. De miért jó egy opció kötelezettjévé válni? Ahogy Lantos Csaba a KELER elnöke kérdezte újra meg újra a 90-es évek közepén, amikor a BÉT próbálta életre kelteni a tőzsdei opciós piacot: "De ki fog itt opciót kiírni?"
Egy vételi vagy eladási opció jogosultjának korlátozott a vesztesége, és korlátlan a nyeresége. Helyzete hasonló a lottózóéhoz: nagy valószínűséggel elveszít egy kis összeget (az opciós díjat), de kis valószínűséggel nyer egy nagyot.
Az opció kötelezettje (az opció kiírója) ellentétes pozícióban van: maximális nyeresége az opciós díj, potenciális vesztesége korlátlan.
Nézzük meg, miként fedezheti le magát a vállalt kockázat ellen
a) egy biztosító cég, akinél Casco biztosítást kötöttünk;
b) egy befektető, aki határidős ügylet keretében devizát vagy részvényt adott el;
c) egy befektető aki, opciós ügylet keretében eladási kötelezettséget vállalt (azaz az opciós díj ellenében eladott egy vételi jogot).
a) A biztosítótársaság
Egyrészt kárközösséget hoz létre a biztosítottakból, és bízik abban, hogy nem mindenkinek ugyanakkor törik össze a kocsija, gyullad ki a háza stb.
Másrészt statisztikai adatokat gyűjt az egyes káreseményekre vonatkozóan, és az aktuáriusok (biztosítás-matematikusok) bonyolult számításokat végeznek a várható kárkifizetésekre. Először meg kell állapítaniuk, hogy 1 év alatt milyen valószínűséggel karambolozik egy Casco biztosítással rendelkező autó. Ha karambolozik, akkor 1000 esetből hányszor fordul elő ilyen vagy olyan összegű kár, ezek után számolható a kárkifizetés várható értéke. Ehhez hozzáadják a biztosítótársaság költségeit, tervezett nyereségét, és ennek az összegnek a mai pénzben kifejezett értéke adja a fizetendő díj hozzávetőleges értékét.