Száz János

Talált pénz - Opciók a mindennapokban és a pénzügyi piacokon

A részvénypiacon ugyanez a helyzet, csak nem kosarakat dobálnak, hanem az újabb és újabb információk taszigálják fel-le az árfolyamot. Ha ismernénk egy opció lehetséges értékeit a lejárat előtt minden időpontra, és minden lehetséges árfolyamra, akkor tudnánk, milyen mértékben reagál az opció értéke az árfolyam változására, és így meg tudnánk mondani, hogy hány részvénnyel tudjuk lefedezni az opció eladásából adódó kötelezettségvállalásunkat. Akkor hát tegyük fel, hogy ismerjük a K = 100-as vételi jog értékét minden lehetséges időpontban, minden lehetséges árfolyamnál.

20. ábra

A 20. ábrán feltüntettük T-t = 1 évvel és fél évvel az opció lejárata előtt a vételi jog értékét a különböző lehetséges árfolyamok mellett.

Néhány pontot megjelöltünk, és ezekhez megadtuk a görbe meredekségét is. Ezeket a meredekségeket deltának nevezik az opciós kereskedők. Ennek értéke azt mutatja, hogy ha 1 forinttal megy fel az opció tárgyának (példánkban a részvénynek) az ára, akkor hány forinttal változik az opció értéke. Látható, hogy a vételi jog esetén a delta értéke 0 és 1 között van. Ha már biztosra vehető, hogy az árfolyam 100 fölött lesz, akkor a delta 1, ha az árfolyam mélyen alatta van a K = 100-as értéknek, akkor a delta 0.

Ez adja a kulcsot a kezünkbe a probléma megoldásához. Ha mindig pont delta számú részvény van a birtokunkban, akkor mindig fedezve leszünk az árfolyam kis megváltozásával szemben. Ha az opció deltája például 0,5, akkor az árfolyam emelkedésével veszítünk 1x0,5 forintot az opciós pozíciónkon, de nyerünk 0,5x1 forintot a 0,5 darab részvényünkön. Ha az idő elteltével úgy változik az árfolyam, hogy a delta felmegy 0,7-re, akkor vennünk kell még 0,2 db részvényt. Mindig annyi részvényt kell venni vagy eladni, amennyivel változik a delta!