Irodalmi Nobel-díj: akik még reménykedhetnek

Október 2-án, 13 órakor teszi közzé a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét. Bár az Akadémia 18 örökös tagja minden alkalommal teljes titokban választja ki, hogy kiknek adják az adott évi díjakat, az elmaradhatatlan találgatás, esélylatolgatás természetesen idén is megelőzi a hivatalos bejelentést. Összeállításunkban a csaknem 20 nevet tartalmazó (nem hivatalos) lista néhány ismertebb szereplőjével ismertetjük meg az olvasót.

Philip Roth
1933. március 13-án született a New Jersey állambeli Newarkban, középosztálybeli zsidó családban. Tanulmányait angol szakon végezte a Rutgers, a Bucknell és a Chicago Egyetemen. 1959-től filmkritikákat írt a New Republic számára. 1959-ben jelent meg első, hat írását tartalmazó Isten veled, Columbus című novelláskötete.

Az 1969-ben kiadott, A Portnoy-kór című regénye elismert és népszerű íróvá tette Rothot. A könyv címszereplője, Alexander Portnoy ügyvéd bizarr szexuális szokásairól, erotikus fantáziáiról számol be egy pszichológusnak. A regény kétes fogadtatásban részesült, ám máig Roth egyik legjelentősebb alkotásának tartják.

Roth a hetvenes években kezdte írni úgynevezett Zuckerman-regényeit. A szintén író Nathan Zuckerman, a szerző alteregója, először a My life as a man című regényében tűnt fel, amelyet A szellem árnyékában (1979), A megszabadított Zuckerman (1982), Anatómialecke (1983) követett. Ide tartozik az 1998-ban megjelent Kommunistához mentem feleségül című regénye is. Ebben a művében is egy lebilincselő, mélyen a háború utáni amerikai történelemben gyökerező történetet mesél el a rá mindig jellemző alapossággal és részletgazdagsággal.

1988-ban jelent meg A tények: egy regényíró önéletrajza című írása, amelyet azzal a céllal írt, hogy tisztázza a személye körüli félreértéseket. Roth szerint ugyanis bírálói összekeverték művészetét a valósággal, amikor korábbi regényei miatt zsidó antiszemitizmussal, szadizmussal és perverzitással vádolták.

1991-ben megjelent Patrimony (Örökség) című memoárja egy évvel később elnyerte az amerikai kritikusok díját (National Book Critics Circle Award).
Az 1997-ben kiadott Amerikai pasztorál című, Pulitzer-díjas regényének főhőse, Seymour Levov az amerikai ideál megtestesítője: a középiskolai éveit kiemelkedő sportteljesítményével teszi emlékezetessé, a gimnázium legszebb lányát veszi feleségül, később munkájában is rendkívül sikeres. Egy napon azonban Levov biztonságos, kiszámítható világa darabjaira hullik szét.

2000-ben írta meg az Amerikai pasztorál és a Kommunistához mentem feleségül című regényekkel megkezdett témakör lezárásának tekinthető Szégyenfolt című alkotását. Az író utolsó, The Dying Animal című kisregénye (A haldokló állat) 2001-ben jelent meg.