A fehérje aminosavakká bomlik szét a testben. Összesen 22-féle aminosav van, ami szükséges az egészség egyensúlyának fenntartásához. Ezek az aminosavak tovább bonthatók esszenciális és nem esszenciális aminosavakká.
A testünk képes nem esszenciális aminosavakat előállítani, ám van 9 esszenciális, amit nem termel.
Ezek megszerzéséhez állati vagy növényi fehérjékre van szükség. Az az élelmiszer, amely tartalmazza ezt a 9 esszenciális aminosavat, teljes fehérjeforrásnak minősül.
A közöttük lévő különbség a bennük lévő aminosavak számában rejlik. Az állatiak közül néhány teljes fehérjeforrás, amely mind a 9 aminosavat biztosítja. Ezek a hal, a tojás, a vörös húsok és a baromfik.
Viszont a növényi fehérjékből hiányzik vagy az egyik, vagy a másik nélkülözhetetlen aminosav.
Néhányan azonban azt állítják, hogy például a quinoa vagy a hajdina teljes fehérjeforrások, ám a bennük lévő aminosavak mennyisége annyira kevés, hogy a hatásuk elhanyagolható.
Noha az állati alapanyagok teljes fehérjeforrások, vannak negatív hatásaik is – mivel túlzásba visszük a fogyasztásukat. A növényi eredetű összetevők viszont számos tápanyagot biztosítanak számunkra. Sőt, a tanulmányok szerint
a vegetáriánusok egészségi állapota jobb, mint azoké, akik húst is esznek.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy vörös húsokat fogyasszuk korlátozott mennyiségben, és próbáljunk egyre több növényi alapú ételt enni. Nem véletlen az sem, hogy nagyanyáink hetente csak egyszer ettek húst.
Nemcsak azért, mert nem engedhettek meg többet, hanem mert még összhangban voltak önmagukkal és a természettel. Tudták, hogy mikor mire van szüksége a testüknek.
Emellett a halak, a tejtermékek és a csirkehús fogyasztása a megfelelő fehérjebevitel érdekében szükséges. A zöld leveles zöldségek, magvak, gabonafélék fogyasztása is rendszeresen ajánlott. Kijelenthetjük, egyik fehérje sem jobb vagy rosszabb a másiknál, hiszen mindegyikre szükségünk van. A kulcs valójában a kiegyensúlyozott és tudatos étrend.