Tamás Gábor

Akciók és szankciók az agykéregben

III. 2. A kandeláber sejt

5. ábra

A gátló sejtek talán legkülönlegesebbjét Szentágothai János fedezte fel a hetvenes évek elején. Agykérgi minták vizsgálatakor talált egy olyan sejttípust, amelynél az axon morfológiája a gyertyatartók alakjára emlékeztette, ezért a kandeláber sejt elnevezést választotta.

Animáció: A kandeláber sejtek a gátló sejtek arisztokratái

Később kiderült, hogy a kandeláber sejtek a gátló sejtek igazi arisztokratái. Tanítómesterem, Somogyi Péter fedezte fel, hogy a kandeláber sejtek különleges helyen, az axon kezdeti szakaszán kapcsolódnak a többi idegsejthez. Az is kiderült, hogy a kandeláber sejteken kívül nincs más idegsejttípus, amely erre a sejtrégióra kapcsolódna. Az axon kezdeti szakasza az idegsejteknek különleges pontja: mai ismereteink szerint itt dől el, hogy a sejt aktív állapotba kerül-e, másképpen fogalmazva itt alakul ki az akciós potenciál. Mivel a kandeláber sejtek GABA-t szabadítanak fel a célsejtek legérzékenyebb részére, úgy tűnt, hogy a kandeláber sejtek a leghatékonyabb gátló idegsejtek. A kandeláber sejtek másik egyedi tulajdonsága, hogy kizárólag serkentő hatású sejtekhez kapcsolódnak, a többi gátló idegsejt pedig serkentő és gátló sejtekhez egyaránt juttat jeleket.

Animáció: A kandeláber sejtek serkentő működésűek?

A kandeláber sejtek hatását vizsgálva Molnár Gábor kollégámmal meglepő megfigyelést tettünk. Amikor összehasonlítottuk a kosársejtek (ugyancsak gátló funkciójú sejtek) felől a sejttestre és a kandeláber sejtek felől az axon kezdeti szakaszára érkező kapcsolatok hatását, azt láttuk, hogy a kosársejtek gátló, a kandeláber sejtek viszont serkentő jellegűek. Hogyan lehetséges ez, ha mindkét sejt GABA-val hat a célsejtek kloridionokat áteresztő csatornáira?

Animáció: A kloridionok áramlása

A kísérleti eredmény úgy magyarázható, hogy a kloridionok furcsa irányban áramlanak az axon membránján keresztül. Míg a sejttesten a kloridionok a már megismert módon kívülről befelé mozognak a membránon át, addig az axon területén ez az ellenkező irányban történik. Így negatív töltésvesztés tapasztalható az axon belseje felől, ami serkentő, pozitív hatást eredményez. Ezek szerint a sejt belsejében más és más a kloridionok koncentrációja attól függően, mely sejtrégióban vagyunk. A sejttestben viszonylag kevesebb, az axonban pedig több kloridion található.