Minthogy az objektív nem változott az A1-hez képest, csak ugyanaz mondható el róla, mint előzőleg: az optikai minőség most is kiváló, elhanyagolható a hordósodás tele állásnál, de nagylátószögnél sem zavaró. A kromatikus aberráció is alig észrevehető. A képek szinte teljes felületükön élesek, a sarkokban csak csekély lágyság látható.
Az elkészült felvételek élesek és részletgazdagok, ez valószínűleg a 14 bites A/D átalakításnak és az új képfeldolgozó algoritmusoknak is köszönhető. Azonban míg az A1 esetében nem kellett aggódni a pixelszám növelésével járó képzaj problémáktól, most ez jelentős probléma lett, még a képzajcsökkentő eljárás ellenére is. Már az A1 által készített képek sem voltak képzaj szempontjából a legjobbak, de az A2 képei - akár csak a többi 8 megapixeles gépé - sokkal rosszabbak ezen a téren.
A képzajtól eltekintve az éjszakai felvételek jók, színhelyesek, a fénymérés és az autófókusz az új modellben is jól működik kevés fénynél. A makrózás az A2-vel is igen könnyen megoldható feladat, a közelik részletgazdagok, élesek, de a szokásos lágyulás a sarkokban most is jelentkezik. A vakuvezérlés is megfelelően működik makrózáskor, így nem égeti be a képeket.
![]() |
Konica Minolta Dimage A2 |
A keresők pontossága gyakorlatilag 100 százalék. A használhatóságot nagyban növeli, hogy mind a kereső, mind a monitor kihajtható, bár az továbbra is érthetetlen, hogy az LCD-t miért nem lehet oldalra is kihajtani. A kamera sebessége már az A1 esetében is kitűnő volt, s ez még jobb lett az új Dimage-ben.