Várható volt, hogy a mobiltelefon-gyártók elkezdik eltanulni azokat a húzásokat, amik az iPhone-t igazi kult készülékké tették. A tesztre nálunk járt LG KC910 Renoir már teljes egészében kezelhető ujjal, menüi logikusan vannak felépítve, nyitóképernyőjét pedig a felhasználó saját kedve szerint cicomázhatja fel widgetekkel. Túlzás lenne azt állítani, hogy a készülék iPhone-gyilkos, ám biztosan jelzi, hogy az LG jó irányba indult el az érintőképernyős készülékek feljesztésével.
Tollfosztottan is működik
Kivétel nélkül az összes érintőképernyős telefonnal az volt eddig a legkomolyabb problémánk, hogy a PDA-khoz kitalált tollas navigáció iszonyatosan kényelmetlen, ha telefonálásra kell használni. A KS20 esetében az LG megpróbálta azzal ellensúlyozni ezt a kényelmetlenséget, hogy a fontosabb funkciókhoz ujjal is kezelhető felületet tervezett. A készülék használata ott vált PDA-san nehézkessé, ahol ezt a felületet elhagyta a felhasználó, ahol kivillant a telefont meghajtó Windows Mobile operációs rendszer.
Kézzel is vezérelhető, nem kell a toll
(kattintson a képre a galéria megtekintéséhez)
A Renoir azt mutatja, hogy a cég tud tanulni a hibáiból. A készüléket a Windows Mobile helyett az LG saját operációs rendszere hajtja meg, a felület pedig teljes egészében kezelhető ujjal. Néhány esetben még kényelmetlen, néha körömmel kell megpróbálni a szerencsétlenebbül elhelyezett gördítősávokat továbblökdösni, de az biztos, hogy a készülékhez járó tollat felesleges magunkkal cipelni. Érezhették ezt a készüléket tervező mérnökök is, a stylus nem csúsztatható be a készülékbe, egy apró bőtrokban jár a telefon mellé.
Saját menüpontot kaptak a Google szoltáltatásai, a felhasználó a mobilra optimalizált YouTube-hoz, a Bloggerhez, a Mapshez, a Gmailhez és a keresőhöz vezető ikonok közül válogathat. Az sincs bajban, aki nem a Google világában él, a KC910 böngészője meglepően kényelmes, valószínűleg csak az igazi Opera Mini fanatikusok fogják lecserélni kedvenc szoftverükre. A sávszélesség- és adatforgalom-igényes szoftverek bekapcsolása előtt a készülék előzékenyen figyelmeztet arra, hogy a következő műveleteket csak akkor indítsuk el, ha korlátlan mobilnet csomagunk van. A spórolósabbak pedig úgy is beállíthatják a Renoirt, hogy böngészni csak wifi-kapcsolaton legyen hajlandó. Utóbbi funkció meglepően jól működik, pillanatok alatt képes volt csatlakozni WPA2-es, AES titkosítású hálózatunkra is.
Tájékozódik, fényképez
A készülék egy nyolc megapixeles, Schneider-Kreutznach optikával és xenon vakuval szerelt fényképezőgéppel rendelkezik. A fotós dolgát előre beállított buta nevű profilok - például mosolymód - valamint érintéssel és nyomvatartással egyszerűen beállítható autofókusz könnyíti meg. Utóbbi funkcióval könnyen készíthet a felhasználó olyan képeket, amelyeknek nem a közepe a legélesebb, így kiélve kompozíciós kedvét. A készülékkel könnyen kiváltható a mindennapos kompakt fényképezőgép, még félhomályban is egészen jó fotókat lehet vele készíteni.
A navigáció az utolsó slágerfunkció, ami helyet kapott a Renoirban. A telefon GPS-e képes önállóan és a mobilhálózati információkat is felhasználó Assisted módban is működni, igaz utóbbihoz mobilnetes előfizetés is szükséges. A készülékkel érkező Google Mapset használva az egyszerűbb városi eltévedések, utcák megkeresése vagy épp útiterv összeállítása rutinfeladat a telefonnal, autós navigációra azonban nem alkalmas a készülék. Aki a kocsijában használna navigációt annak az LG telefonja helyett PNA-ra érdemesebb beruházni.
Nyolc megapixel, csak memóriával bírjuk
(kattintson a képre a galéria megtekintéséhez)
A telefonra telepíthetőek Java-alkalmazások, ezek felmásolására, az egyébként borzalmas PC-s kliens is képes. Hiányzik viszont az iPhone App Store-hoz hasonló felület, ahonnan új programokat lehetne letölteni vagy vásárolni a készülékre. A nyitóképernyőre telepíthető widgetekből sem sikerült újabbakat találnunk.
Gyönyörű katasztrófa
Az LG számítógépre szánt kliensszoftvere valószínűleg a legrosszabb az általunk látottak közül. Az elegáns fekete felületű programból szinte teljesen hiányoznak a beállítási lehetőségek, tesztelőnk hosszú perceken keresztül próbálta rávenni a fájlok másolásáért felelős Content szoftvert, hogy a készülék memóriakártyájára rakja az adatokat, ám rendre csődöt mondott. Nem jártunk sikerrel az LG Music nevű programmal sem, ami a zenefájlok felmásolását végezte volna el, ha hajlandó lett volna megtalálni a készüléket.
A szoftver maga sem tudja, csatlakoztunk-e
(kattintson a képre a galéria megtekintéséhez)
Zavarunkból csak a Windows Media Player 11-es verziójával elérhető médiaátvitel-mód, valamint a készülék USB lemezmeghajtó-módba kapcsolása zökkentett ki. Az előbbivel a zenéket lehet egyszerűen feljuttatni a Renoirra, utóbbival pedig a telefonhoz járó szoftvercsomaggal átkonvertált DivX-videókat tudtuk felmásolni. Mihelyt az átvitel megoldódott, a telefon ismét példásan kezdett viselkedni. A DivX Mobile által öt perc alatt telefonbaráttá alakított sorozatrészt gond nélkül lejátszotta a készülék, a zenék felcsendültek a fülhallgatóban. Csak a kliensszoftver, csak azt tudnánk feledni.
Memóriát venni kell bele
A 130 ezer forintos készülék mellé képernyővédő-fóliát, sztereo headszetet és adatkábelt kap a vásárló. Érdemes még a boltból kilépés előtt hozzácsapni a csomaghoz egy micro SD-kártyát, mert a Renoir beépített tárhelye csupán hetven megabájt, amit néhány fotóval vagy egy rövidebb mp3-ba konvertált albummal fel lehet tölteni. A telefon maximum nyolc gigabájtos kártyával bővíthető, a mindennapi zenés-videós használathoz pedig legalább egy-két gigabájtos memória szükséges.