A Facebook saját valutája, amivel meghódítanák a világot

A Facebook pár hete rántotta le a leplet a Libra névre keresztelt kriptovalutájáról, vagy virtuális valutájáról. Azóta sokan sokféle véleményt formáltak róla, a szakértők pedig próbálták megfejteni, hogyan is fog működni ez az egész, és vajon jó lesz-e nekünk. Mivel a Libra csak 2020-tól indul el, még nem minden részlet világos, de azért érdemes áttekinteni, hogy most éppen mivel szeretné tovább növelni befolyását a Facebook a világban.

Miről is van szó, és ki áll mögötte?

A Libra alapvetően egy olyan virtuális valuta, ami a Facebook reményei szerint több száz millió ember fizetőeszközévé válhat a következő években. Habár a vállalat szerint első körben a fejlődő országokban válhat sikeressé, ahol nincs mindenkinek hozzáférése bankokhoz vagy egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz, de viszonylag nyilvánvaló, hogy itt nem akar megállni a cég (habár nem, mintha ez ne lenne elég nagy piac).

Habár a Librát a Facebook jelentette be, valójában az amerikai vállalat nem egyedül áll mögötte, hanem a Libra Association fogja irányítani.

Ez egy svájcban bejegyzett szervezet, aminek 28 nagyvállalat a tagja, köztük az Uber, a MasterCard, a Visa, a Spotify vagy éppen a Facebook alá tartozó Calibra.

A tervek szerint a Libra nagyon egyszerűen továbbítható lesz a Facebook olyan szolgáltatásain keresztül, mint a Messenger vagy a WhatsApp, így az átutalásokhoz nem szükséges sem bank, sem más pénzügyi szervezet, és persze aztán a Librát elkölthetjük a megfelelő elfogadóhelyeken.

Facebook Libra Virtual Currency : Illustration Forrás: Getty Images/2019 Chesnot/Chesnot

Ez most akkor hasonló, mint a Bitcoin?

Az utóbbi évtized legnagyobb pénzügyi slágerét, a kriptovaluta-mániát kirobbantó Bitcoint valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Talán ezen a ponton már a legtöbben azt is tudják, hogy a Bitcoin hátterét a blokklánc technológia adja. A blokklánc jelen esetben egy elképesztően biztonságos, tulajdonképpen feltörhetetlen, megfejthetetlen főkönyvet ad a kriptovaluta mögé, amiben rögzítve van minden egyes tranzakció, ami valaha végbe ment az adott valuta használatával.

A blokklánc lényege, hogy nincs egy központja, a titkosításhoz szükséges számításokat szerverparkok, vagy akár egyéni számítógépek végzik szerte a világban.

Innen indult el a kriptovaluta-bányászat is: amiért emberek hajlandóak a számítási teljesítményt nyújtani a titkosításhoz, cserébe kaphatnak Bitcoint - egy idő után, ha elég számítást elvégeztek, minél többet végeznek, annál nagyobb eséllyel.

Ez a fajta decentralizált rendszer nem csak biztonságos, de azt is garantálja, hogy a kormányok valójában nem igazán tudnak hatással lenni a kriptovalutára globális szinten.

Forrás: Coindesk

Tehát akkor miben különbözik ettől a Libra?

Na, most a Libra nem ilyen lesz. Habár emögött is a blokklánc technológia áll, ami garantálja a biztonságot és az anonimitást, viszont nem decentralizáltan: a Libra blokklánca csak a cégszövetség által futtatott saját szervereiken végez majd számításokat. Közvetlenül viszont egyik cégnek sem lesz ráhatása arra, hogy mi történik (legalábbis elméletileg), de azért az eddigi blokklánc-hagyományoktól eltérően mégiscsak egy pár nagyvállalat kezében összpontosul a dolog.

A Facebook indoklása szerint később teljesen decentralizálni fogják a Librát, azonban jelenleg még a sebesség miatt szükség van arra, hogy a kezükben tartsák a dolgot.

Csak egy példa: a Bitcoin blokklánc jelenleg körülbelül 7 tranzakciót tud feldolgozni másodpercenként, míg a Visa központi fizetési rendszere 24 ezret. A Facebook szerint a Libra a kezdetekben körülbelül 1000 tranzakció átvitelére lesz képes másodpercenként.

A másik nagy különbség a Bitcoinhoz képest, hogy a Libra mögött lesz fedezet.

A Bitcoin értékét szimplán a biztonsága, az anonimitása és a belé fektetett bizalom adja, semmilyen valós pénz, arany, vagy bármi más eszköz nincs mögötte. Ez persze azt is jelenti, hogy az árfolyama akár hirtelen és nagyon sokat tud változni, csak 2017-ben például 1500 és 20 000 dollár között ingázott, ami nem éppen a kiszámíthatóság mintaképe.

A Libra mögött álló szövetség ezt úgy akarja elkerülni, hogy valós eszközöket rak a valuta mögé: több különböző valós pénzt (euró, dollár, angol font), és egyéb, alacsony kockázatú állampapírokat. Ezeknek az értéke fogja meghatározni a forgalomban lévő Libra értékét, és ha valaki igazi pénzt vált be Librára, akkor a pénzt a szövetség a saját tartalékaiban helyezi el.

Forrás: Coindesk

Jó lesz ez nekünk?

Egyelőre nem tudni, 2020-ig még sok minden kiderülhet. Nyilván, a Facebook különböző és egyre sokasodó botrányait figyelembe véve nem biztos, hogy túlságosan örömteli, ha a cég még a pénzügyi világban is agresszív terjeszkedésbe kezd. Egyre inkább inog a felhasználók bizalma a Facebookban, így a Libra sem feltétlenül indul majd egyszerű helyzetből.

Egyelőre a különböző országok nemzeti bankjai sem feltétlenül pozitívak a dologgal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság központi bankja, a Bank of England például közölte, hogy a Librának nagyon komoly feltételeknek kell majd megfelelnie, hogy bárhol is hivatalosan elfogadhassák az országban, míg Franciaország figyelmeztetett, hogy csak a kormányok nyomtathatnak pénzt, és szerintük a Librát rossz dolgokra is fel lehet majd használni (ahogy láttuk ezt más kriptovaluták esetében is).

És persze mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió törvényhozói már most elkezdtek foglalkozni az üggyel. Elmondható, hogy az utóbbi időben mindkettő egyre szigorúbban lép fel az olyan technológiai megavállalatokkal szemben, mint a Facebook és a Google, így számíthatunk arra, hogy a Librát alaposan megszorongatják majd.