Mi, magyarok köztudottan nagyon erősek vagyunk animációban, és a jelek szerint nálunk is őrzik az élő személyekkel való hasonlóság hagyományát. Az egyik legnépszerűbb magyar animációs sorozat, a Mézga család talán legfontosabb szereplőjének szinkronhangja, Harkányi Endre, azaz Mézga Géza erről a következőképpen vallott.
„A Mézga családból a hangfelvétel készült el előbb, és csak utána a rajz.
A színészeket, a hangokat választották ki előbb, azokból rajzolta Nepp József a figurákat."
A rajzolt szériában Harkányi mellett olyan színészek szinkronizáltak, mint Győri Ilona, Földessy Margit, a gyerek Geszti Péter vagy Bárdy György, de egyértelműen Harkányi hasonlított a legjobban a róla mintázott szerencsétlen családfőre.
Egy másik legendás magyar animációs produkció, a Macskafogó rendezője, Ternovszky Béla az Origónak adott interjúban mesélt a rajzolt karakterek és a színészek közötti hasonlóságról. „Amikor elkészültek a végleges figurák, jöhetett a színészválogatás.
Az elsődleges szempont az volt, hogy legyen valami morfológiai hasonlóság színész és karakter között.
Lusta Dicknek ezért választottuk a kissé korpulens Mikó Istvánt, aki alkatra, hangszínre is passzolt" – mondta Ternovszky.
Itt tehát először rajzolták meg a figurát, és csak utána jött a színész, tehát pont fordított a helyzet, mint a többi esetben, azaz nem a figura hasonlít az élő személyre, hanem az ember a rajzolt figurára. Az azonban nem lehet véletlen (bár erről nem vallott a rendező), hogy a mű folytatásában, a Macskafogó 2. – A sátán macskájá-ban
a megöregedett gengszterpatkány, Billy kísértetiesen emlékeztet Ternovszkyra magára.