Az influenszert közel 75 ezren követik az Instagramon, ahol most részletesen elmesélte, mi történt a kutyájával. "Nem fogom fel, hogy többé nem vagy... Elviselhetetlenül fáj ezeket a sorokat leírni, de annyian írtatok és ismertétek, szerettétek Kókuszt legalább képernyőn keresztül, hogy szerettem volna, ha tudjátok, mi történt. Nem volt beteg... Úgy ment el azon a péntek estén, hogy soha nem gondoltam, hogy az volt az utolsó esténk együtt. Lefekvés előtt kiengedtem a dolgára, amivel ilyen hidegben gyorsan végez, és már vár a teraszon, hogy bejöhessen. 10 perc után már úgy éreztem, ki kell néznem rá. Nem volt sehol... A kapuk zárva, amire mostanában gondosan odafigyeltünk, mert előtte sosem szökött ki, viszont az elmúlt hetekben kétszer átosont a szomszéd németjuhász lányhoz udvarolni. Egyből oda rohantam, de nem volt ott" - kezdte a történetet.
"Az elkövetkező órákban kerestük lámpával a környező utcákban, a közeli erdőben, de sehol nem volt. Eleinte ugattak a kutyák itt-ott, aztán elcsendesült minden. Fél 3-kor úgy döntöttünk, napfelkelte után folytatjuk. Kitettem a teraszra a pici fekhelyét is, ha éjjel hazajönne, és nem veszem észre azonnal, bele tudjon bújni a hideg elől. Egyből kitettem a helyi csoportokba. Reggel már volt, aki ismeretlenül is segített, és elindult napfelkeltekor keresni.
Mindent megtettünk, hogy visszakapjuk. Szombat délelőtt vissza is kaptuk, de már csak a pici testét. Most sem fogom fel, hogy ezeket a sorokat írom.
Beszaladt pár házzal arrébb két nagytestű kutyához, ahonnan ki már nem jött. Valószínűleg azonnal odament, és már éjjel is hiába volt minden. Ha előbb kinézek rá, talán most is velem van... Magamat okolom érte. Sosem az utcán akart kószálni, hanem csak barátkozni szeretett volna. Nem volt benne félelem, ugyanolyan barátságosan ment oda nála 10-szer nagyobbakhoz is. Bárcsak megóvhattalak volna ettől...
Annyira sajnálom, és mindent megtennék azért, hogy akár csak pár órát is újra együtt tölthessünk. A legjobb társ voltál, akit csak kívánhattam, nem kellett volna még elmenned.
Csak 4 évet töltöttél mellettem. Elmondhatatlan, mennyire fá, és nem értem, miért kellett ennek így történnie, de már nem hozhatlak vissza, és nem követed gondosan a lépteim soha többé. Remélem, hogy fentről figyelsz most is, és barátokra leltél. Olyanokra, akik nem bántanak. Szeretlek Kókusz, ég Veled!" - írta.