Harsányi Levente: Megcsapott a halál szele, nagyon féltem
![Harsányi Levente](https://cdn.origo.hu/2023/12/2YUAeeN3P28QyopXLEkRPL4sVPMnkPlCmKhHb1oy8X4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QzMzY0MzU5OWY3NDQ2MWFhNzAzNTQwM2I4OTg0NDFk.webp)
"Szerencsére csak nyolc órát voltam kórházban. Miközben a leleteimet vártam, fémkoporsóban kitoltak egy halottat. Az ember ilyenkor átgondolja, mi a fontos, mennyire számít, mit visel, milyen kocsival jár. Egyedül élek, és amikor lefeküdtem aludni, bizony kétszer-háromszor is elképzeltem, hogy itt a vég. Sőt többször azt álmodtam, meghalhatok a koronavírus miatt. Szóval megcsapott a halál szele. A betegség mentálisan roppanthatja össze az embereket. Féltem, hogy mi lesz a gyerekeimmel, ha én nem leszek" - mesélte a Borsnak.
Az otthon töltött idő alatt kezdetben jöttek az aggódó üzenetek, aztán a sablonosak, hogy szedjem be a gyógyszereket. Összesen két ember volt, aki meglátogatott és hozott ennivalót, gyógyszereket.
Idővel kevesebb SMS érkezett, majd szinte egy sem. Már nem aggódtak értem, nem voltam annyira érdekes. A betegség alapvetően a tartalmas, mély kapcsolatok, a törődés hiányát mutatta meg nekem, és felhívta a figyelmem az elmúlásra. A gyerekeim nagyon féltettek, amikor jobban lettem, eljöttek. Pusztán a látványuktól elkezdtem gyógyulni, aktiválódtak a boldogsághormonjaim és tudatosítottam magamban, van még feladatom az életben, méghozzá velük. Később kaptam egy nagyon érdekes olvasmányt, aminek a lényege, hogy tök mindegy, ki vagy, amikor meghalsz, jön a temetés, amire szinte mindenki elmegy. Utána kiteszik a képed az asztalra, majd átrakják a kandallóra, onnan a polcra, végül egy albumban köt ki..." - mondta.