Harc a malária ellen - új eredmények, új remények<br/>

A kutatások középpontjába egy olcsó, mindenki számára elérhető vakcina (védőoltás) előállítását helyezték. Az állatkísérletek már nagyon sok jó eredményt hoztak, egyelőre azonban nem sikerült olyan változatot előállítani, amely laboratóriumi körülményeken kívül, emberben is működik. Jó hír, hogy már egy évvel ezelőtt elkészült a Plasmodium falciparum, a malária legrosszindulatúbb és legelterjedtebb válfaját terjesztő kórokozó vázlatos genetikai térképe. A 14 kromoszómán elhelyezkedő gének funkciójának azonosításával feltárulhatnak a malária genetikai titkai, új fegyvereket adva a kutatók kezébe.

A malária elleni harc másik nagy frontvonala a betegséget terjesztő moszkitók szaporodásának és terjedésének korlátozása, pl. a mocsarak lecsapolásával, folyók szabályozásával. A szúnyoghálók alkalmazása a WHO adatai szerint 35%-kal csökkentheti a betegség előfordulását.

Genetikai mutáció: fogékonyság a maláriára

2000. június. Több ezer emberre kiterjedő genetikai vizsgálatok során kiderült, hogy számos Afrikában és Ázsiában élő ember olyan mutációt hordoz, ami az átlagosnál fogékonyabbá teszi maláriában való megbetegedésre, pontosabban annak egy különösen súlyos formájára, az agyat is érintő változatra. A betegség e formája általában 24 órán belül halálos, s az évi 2 millió haláleset feléért felelős. A génmutáció a CD36 jelzésű fehérje kóros változatának kialakulását vonja maga után. Az eredmény meglepetésként érte a kutatókat, mivel a CD36 szükséges a kórokozó számára egyes életműködésekhez. Azt várták tehát, hogy a mutáns változatok védelmet nyújtanak - ehelyett azonban az ellenkezőjét találták. A kutatók szerint a CD36 mutációja azért gyakoribb Afrikában, mert ugyanakkor védelmet nyújthat más fertőző betegségek ellen.

Maláriával fertőzött ecetmuslicák

2000. június. Amerikai kutatók a malária kórokozójával (Plasmodium) fertőztek meg ecetmuslicákat, hogy a még ma sem pontosan tisztázott fejlődési folyamatot részletesebben tanulmányozhassák. Az ecetmuslicára (Drosophila melanogaster) azért esett a választás, mert mint arról korábban már beszámoltunk, teljesen feltérképezték az állat genetikai információit. A kutatásoktól olyan eredményeket várnak, amely új gyógyszerek és védőoltások kifejlesztését teszik lehetővé.
Jelenleg nem rendelkezünk kielégítő tudással annak genetikai hátteréről, hogyan hordozzák a moszkitók a malária kórokozóit, s hogyan adják tovább. A kutatók azt remélik, hogy az ecetmuslicában sikerül azonosítani azokat a géneket, amelyek működése a Plasmodium-fertőzés hatására változik meg, majd pedig ezek megfelelőit megtalálják a moszkitókban is.

Skorpióméreggel a malária ellen

2000. július. Mexikói kutatóknak sikerült olyan genetikai módosítást végrehajtaniuk ecetmuslicákon, amelynek következtében ellenállóvá váltak a malária kórokozójával szemben. A változtatás lényege, hogy az ecetmuslicák a skorpióméreg egyik fehérjéjét termelték bélrendszerükben, ahol a malária kórokozójának ivaros alakja szaporodik. A genetikailag módosított állatokban a mesterséges fertőzést követően a méreganyag a kórokozók nagy részének szaporodását megállította. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik a moszkitókban is alkalmazhatók lesznek, míg mások aggodalmaikat fejezik ki az ily módon "felfegyverzett" rovarokkal kapcsolatban.
Annyi bizonyos, hogy a nem fertőzött moszkitók tovább élnek és eredményesebben szaporodnak, mint a betegséget hordozó társaik. A genetikailag módosított változatok így természetes körülmények között előnyhöz juthatnának a létért való küzdelemben, s idővel kiszoríthatnák fertőzött fajtársaikat - legalábbis a mexikói kutatók szerint. Sokan szkeptikusan fogadják ezt a nézetet, mivel a moszkitóknak csak kis része fertőzött.

DNS-alapú védőoltás klinikai próbája

2000. szeptember. Brit kutatók olyan védőoltást fejlesztettek ki, amely az első hatékony szer lehet a malária megelőzésére. Az első klinikai próbákat 2000. szeptember 18-án kezdték meg Gambiában (Afrika) az Oxford University tudósai. Amennyiben a vakcina beválik, a legerősebb fegyverré válhat az évente 2 millió áldozatot követelő betegség ellen. A DNS-alapú vakcina az első olyan hatóanyag, amely a sejtekbe való behatolást követően támadja meg a malária kórokozóját. A brit kutatók elmondták, hogy a szándékosan megfertőzött önkéntesek esetében a vakcina működőképesnek bizonyult. Amennyiben az afrikai klinikai próbák is sikeresek lesznek, 5-10 éven belül válik elérhetővé a védőoltás.