Gazdaságosabb a bioművelés

A biogazdálkodás sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos művelés. Hogy ez pontosan mit is jelent, kiderül abból a  több mint 20 éves kutatásból, amely a lehetséges összes körülmény figyelembevételével vizsgálta a két művelés közötti különbségeket.

Az egész seregnyi kutató bevonásával Svájcban készült vizsgálat arra a meglepő - és bíztató - eredményre jutott, hogy a biogazdálkodás több mint pusztán a különböző kemikáliák megspórolásából származó haszon. De melyek is ezek az előnyök?

A biotalaj sokkal egészségesebb a hagyományos művelés alá vont termőföldeknél. A különböző organizmusok még a mai napig is ismeretlen széles spektruma, a sokszínűség és gazdagság az egyik jellegzetessége, és megkülönböztető jegye a biotalajtól. Giliszták, gombák, számtalan bogár- és rovarfaj, vadon élő növények gazdagítják. Ráadásul sokkal kevesebb a légkörre veszélyes szén-dioxidot bocsát ki.

"Meg kell jegyeznünk, hogy az organikus termesztés soha nem lesz annyira termelékeny, mint az intenzív termelés, azonban az energiafelhasználás, a szén-dioxid kibocsátás és a gazdag fauna tekintetében mindenképpen jobb nála" - foglalja össze a biotermesztés előnyeit Ulrich Koepke, a Bonni Egyetem kutatója.

A kísérletet végző kutatócsoport többek között búzát, burgonyát és szálas takarmánynövényeket termesztett szigorúan organikus (mindenféle növényvédő szerek és vegyszerek nélkül) illetve hagyományos (permetezőszerekkel, trágyázással, műtrágyázással stb.) módon.

Ez a kísérletsorozat hosszságát (21 év) és alaposságát tekintve szinte egyedülálló a maga nemében. A kutatók munkáit tanácsaikkal, tapasztalataikkal gyakorló földművesek is segítették. "Igyekeztünk teljesen utánozni azokat az eljárásokat, amelyek évtizedek óta meghatározzák a gazdálkodást" - mondta Andreas Fleissbach, a svájci Organikus Mezőgazdaság Kutatóintézetének talajmérnöke.

A biotermesztéssel művelt föld átlagosan 20 százalékkal adott kevesebb termést, mint a vegyszerekkel kezelt.

A különbségek természetesen a terményektől függően változtak: a burgonyánál, amely érzékenyebb a penészre és sokkal több tápanyagot igényel, a különbség 40 százalék volt, míg a búzánál, és a takarmánynövényeknél ez a szám 10 százalékra csökkent. (Fleissbach felhívta a figyelmet arra, hogy a különbségek Európa más részein nagyobbak lehetnek, mint Svájcban, ahol a hagyományos termesztésnél használt vegyszerek alkalmazása kevésbé drasztikus.)

Trágyázás nélkül a bionövények 50, 60 százalékkal kevesebb energiát használtak fel. "Az organikus termesztés összességében sokkal gazdaságosabb" - állítja Fleissbach. A hagyományos, vegyszeres termesztés "természetellenesen" olcsó, hisz a gazdálkodók egyáltalán nem fizetnek azokért a természeti károkért, amelyek rövid vagy hosszú távon gazdálkodásukkal okoznak.

A biotermesztés terjedése üdvözlendő dolog, de "ez nem jelenti azt, hogy a trágyázást és permetezést tökéletesen el kell felejteni, és mindent ki kell dobni az ablakon, ami hasznos. Nem mászhatunk vissza a mezőgazdasági termelés ősfájára" - reagál David Powlson, az angliai Institute for Arable Crops Research (Rothamsted) kutatója svájci kollágái eredményeire.