Megtalálták az eddigi legősibb pókhálót

Libanoni borostyánkőben találták meg az eddig ismert legkorábbi pókháló egyik szálát, melyen az egykori ragasztócseppek is megőrződtek.

A szenzációs lelet a korai kréta időszakból származik, vagyis több mint 120 millió éves. Ezzel mintegy 80-90 millió évvel idősebb, mint a korábbi pókháló rekorder, melyet a baltikumi borostyánkövekben találtak. A leletet a Nature tudományos hetilapban ismertette a bázeli egyetem egyik kutatója.

Néhány apró ragasztócseppecske is tisztán felismerhető a szálon. Ezek a cseppek segítették elő, hogy a hálónak repülő rovarok biztosan a hálóhoz tapadjanak, míg a tulajdonos odaér a terített asztalhoz.

A borostyánkövek gyakran biztosítanak nagyon értékes maradványokat a paleontológusok számára. A drágakőszerű anyag leletei között különösen gyakoriak és fontosak a lágytestű ízeltlábúak, mint például a rovarok és pókok, amelyek egyéb körülmények között nagyon ritkán őrződnek meg az ősmaradvány-anyagban.

A borostyánkövekből származó legidősebb pókot a Wight-szigetről ismerjük. Ám ez a 125 millió éves példány (Cremygale chasei) nem a legkorábbi ismert pókmaradvány a fosszíliák között, hiszen már a devon időszakból (350-420 millió év) ismerünk pókokat, még jóval a dinoszauruszok előtti időkből. Néhány kivételes esetben még a fonómirigy is megőrződött, melynek segítségével a pókok a hálójukat szövik.

A most publikált példányt tulajdonképpen még 1969-ben találták a libanoni Jezzine közelében, de csak utólag ismerték fel a jelentőségét. A megőrződött szál mindössze 4 mm hosszú, és pici ragasztócseppek sorakoznak rajta. Hasonló anyagot a ma élő pókok is létrehoznak a hálószövő mirigyük segítségével, és ragadós bevonatot képeznek a szál körül. Az ősi pókhálószál átmérője, valamint a ragasztócseppek mérete, sűrűsége és elrendeződése nagyon közel áll ahhoz, amit a ma élő pókok készítenek. Mivel azonban a lelet mindössze egy szálból áll, nem lehetséges az eredeti háló típusának egyértelmű azonosítása. Ráadásul még az is elképzelhető, hogy a borostyánkőben lévő szál egy olyan háló része volt, amilyet a mai pókok már nem is készítenek.

A libanoni lelet mindenesetre egyértelműen bizonyítja, hogy a ragadós pókháló igen hosszú földtörténeti múlttal dicsekedhet. Úgy tűnik, a pókok már 120 millió évvel ezelőtt sem bízták a véletlenre, hogy lesz-e valami finom falat ebédre…

Dulai Alfréd