Egy másik szellem: a Csád-tó
Az elmúlt négy év során a Niger, Nigéria, Csád és Kamerun határán található tó az 1967-es állapotához képest vizének 95%-át elvesztette, amiben az 1960-as évek óta a térséget súlytó szárazságok és a lecsapolás játszottak szerepet. A Csád-tó egykor Afrika legnagyobb tava volt, mára mindössze 1350 km2-es területet borít, átlagos mélysége mintegy 4 méter.
A Csád-tó 1973-ban... | ...és ami maradt belőle, 2003-ban |
A Csád-tó egy 2001-ben készült műholdfelvételen
A bemutatott területek talán a leglátványosabb példái annak, hogy - eltekintve a katasztrofális természeti eseményektől - mára az ember vált a leghatékonyabb és leggyorsabb felszínformáló erővé bolygónkon. A természet átalakítását természetesen gazdasági okok indokolják, a Három-szoros erőmű például Kína növekvő áramfogyasztásának fontos forrása lesz. Az emberiség felelőssége ugyanakkor, hogy ezeket az átalakításokat a lehető legnagyobb körültekintéssel és a legkisebb szükséges beavatkozással tegye meg - ami sajnos nem mindig sikerül.