Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

A gyulladás szerepe a krónikus betegségekben

A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre vagy irritációra. Szerepe nemrég még egyértelműnek tűnt: a szervezet gyógyítóinak a barátja, amely röviddel azután lép fel, hogy az immunsejtek elkezdik helyreállítani a sérülés vagy fertőzés által károsított szövetet. Mára megváltozott ez a kép. A kutatók az 1990-es években kezdték megfigyelni több, egymással nyilvánvalóan nem összefüggő betegségnél, hogy immunsejtek (makrofágok) gyűlnek össze a betegség helyszínén.

Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált, hogy a gyulladás számos sokakat érintő, halálos krónikus betegség mögött álló hajtóerő. Ilyenek például a rák, a cukorbetegség és az elhízás, az Alzheimer-kór, valamint az ateroszklerózis ("érelmeszesedés"). Ezekben az esetekben a gyulladás nem jótékony hatású, hanem csak még betegebbé teszi az amúgy is beteg embereket. Az elmúlt évtizedben megjelent szakcikkek szerint a tumorok és a gyulladás egymással karöltve viszik a halálba a betegeket. A tumorok tönkreteszik az egészséges szöveteket, ezzel beindítva a szövetregenerálódást, amely azonban elősegíti a sejtosztódást és az érnövekedést, s ezzel a rák terjedését. Természetesen nem a gyulladás okozza a rákot, de elősegíti a terjedését, és végső soron meggyorsítja a betegek halálát.

Baktériumokat bekebelező makrofág

Ajánlat:

• Új felfedezés az immunrendszer sejtjeinek kommunikációjáról
• Egy eddig ismeretlen immunsejt szerepe