Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

Klímaváltozás - erőteljes igen a két legégetőbb kérdésre

Valóban melegszik-e a Föld? Ha igen, emberi tevékenység áll-e a hátterében? Van-e olyan természeti folyamat, ami fékezné a folyamatot? Az 1960-as évek óta ez volt az éghajlatváltozás tudományának három legfontosabb kérdése, melyre a klímakutatók mára egybehangzóan igen-igen-nemmel válaszolnak. A kutatási folyamat során voltak rossz meglepetések. A légkörben felhalmozódó gázok (főleg a szén-dioxid, a metán és a vízgőz) üvegházhatása miatt gyorsabban kezdtek olvadni a sarki jégsapkák és savasodni az óceánok, mint ahogy azt a korábbi modellek előre jelezték. A klímakutatók már 1979 óta adják közzé jelentéseiket, a tanulmányokban foglalt bizonyítékok összegzését 1990 óta az ENSZ erre szakosított tudományos tanácsadó testülete, az IPCC végzi. A klímakutatás fő eredménye, hogy az IPCC 1995-ben még úgy fogalmazott, hogy a "bizonyítékok mérlege azt sugallja", emberi tevékenység miatt melegszik a Föld, de az egyre több vizsgálati eredmény 2007-re már azt mondatta ki a testülettel, hogy a felmelegedés egyértelmű tény és nagyon valószínűek az emberi okok.

A klímakutatók többsége az üvegházgáz-kibocsátás visszafogását javasolta a politikai döntéshozóknak, ám ez jórészt elmaradt. A klímakutatás történetének figyelemre méltó tudománypolitikai epizódja, hogy miért érvényesülnek ilyen nehézkesen a gyakorlatban a kutatási eredmények és az ezekre alapozott megoldások. Az USA szenátusa nem ratifikálta az üvegházgáz-kibocsátásról szóló kiotói egyezményt, négy további nagykibocsátó, Brazília, Indonézia, India és Kína pedig csak az idén ajánlotta fel önkéntesen gázkibocsátása korlátozását. Mivel az erőteljes szén-dioxid-stop pártján álló kutatók nem értek el igazi áttörést az elmúlt tíz év alatt, számos szakértő úgy véli: a melegedő földi klímához való alkalmazkodás és nem a kibocsátások korlátozása lesz a 2020-ig tartó évtized fő klíma-közpolitikai témája.

Egy óriásplakát a 2010-es cancúni klímakonferenciáról

Ajánlat:

• Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?
• Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben
• A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében
• Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok